Egy sok ismeretlenes téma, egy szobor, ami ott van, ahová rakták és éppen ott nem is tudnak róla, mióta is van, miért is?
Első alkalommal 2012-ben "tolakodtam be" az újpesti Polgármesteri Hivatalba, hogy lefotózhassam Róna József Kossuth-szobrát, aminek köztéri (közösségi területen) fellelhető egyetlen példánya itt található. Nagy élmény volt, nagy nyomozás, egy sajtóhiba leküzdése után.
Többek között ez a szobor is ott volt már akkor is a bejáratot követően, több kisebbel együtt. Fényképek készültek, de sehová nem jutottam velük. Ráadásul a "többiek" inkább kisplasztikának mondhatók.
Ez a férfi, akinek nyakát fia (ki lenne?) teljes odaadással átkarolja, rejtélynek mutatkozott. Elsőként a sötétben kitapogatható volt, hogy van rajta szignó, de a fényképek sehogy sem sikerültek. A kis fülke takarásában, a szobor oldalán, hátrafelé kanyarodva érhető el a mesterjegy.
A technika fejlődik, én pedig lassanként, de lépést tartok. Telefonom zseblámpa funkcióját használtam, "bevilágítottam" a célterületet. A név hátsó része viszonylag jól látható, az első betű kétséges. Aztán a nálunk fellelhető szignók között sikerült azonosítani: Kocsis Andrást jelöli a mesterjegy, aki ráadásul Újpesten elég tevékenynek mutatkozik a lekérdezések szerint. Egy részlet letudva.

Akkor jön a neheze. Kik ők? A szobrot nem jegyzi egy műlista sem. Ahogy írom, számomra egyértelmű, hogy apát és fiát látunk. Így keresni kezdtem a jellegzetes ruhadarabok, leginkább a süveg alapján.... a báránybőr sipka címszóig jutottam. Amennyire meg tudom ítélni a báránybőr itt elfogadható. A legjobban illeszkedő meghatározást keresve:"A báránybőr sipka újabb formáját felhajtható prém pereme jellemzi. Ezt Erdélyben alacsonyabb kúpos tetővel, az Alföldön magas tetővel, keskeny peremmel Árpád-sapka néven használták. Több-kevesebb formai változtatással a mai falusi férfilakosság is használja."
Összehasonlításban a szemelvényként u.ott látható fotókat, az erdélyi "alacsonyabb kúpos tetejű" sisakot vélem látni. Ezzel összhangba hozható a fiú ruházatának jól látható részlete.
Apa és fia bensőséges együttese tehát valószínűleg erdélyi származású. Ez pedig éppen abba az irányba vezet, ami az alkotóhoz kapcsolható, hiszen született Kolozsvárott, erdélyi maga is!

---