Már az elmúlt év végén felfedeztem a szobrot. Szó szerint leesett az állam, amikor kíváncsiságból benéztem a ház csukott kapujának kémlelő nyílásán és megláttam a jó méter magasságú talapzaton álló kútszobor alakját. Valójában nem is akartam elhinni, hiszen mostanában rengeteg szobrot vélek felfedezni...

Miután meggyőződtem róla, hogy nincs a lapon, ez év januárjában vettem a bátorságot, hogy bekéredzkedjek a fényképeket megcsinálni. Itt azonban nagyjából meg is állt a tudomány, azóta keresek... lényegében eredménytelenűl.

Az interneten a házról találtam leírást (építész: Pucher József), amiben megemlítik a kútszobrot, azzal a fontos, de jól látható információval, hogy a Schlick vasöntödében készült. Szignó nincs rajta, de még csak évszám sem.
„A háromemeletes neoreneszánsz bérházat 1885 körül építették Mendl István magánzó részére. Udvarán vörösmárvány kút áll, amelynek női alak szobrát a Schlick vasöntöde készítette...” (terezvaros.hu – sajnos a pontos link már nem működik).

Ami az évszámot illeti, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a kút az épülettel egyidős, hiszen akkoriban szinte minden ház udvarára került egy kisebb-nagyobb kút. Ezt az ismeretet erősíti meg egy kis könyv (A mi Budapestünk sorozat; Buza Péter: Források és díszkutak), aminek angol nyelvű változatát (tehát Our Budapest; Péter Buza: Springs and fountains) felkaptam egy könyvesboltban azzal a boldog tudattal, hogy egyik lapját az általam felfedezett kút illusztrálja. Sajnos az amúgy alapos, nevekkel és évszámokkal bőven ellátott, igen értékes könyvecske ebben az egy esetben nem jelzi az alkotót.

A téma és Terézváros szakértője, Vízy László, Terézvárosi díszkutak című könyvében nem említi ezt az alkotást. Sajnos nem szerepel a – valószínűleg – jórészt ennek anyagára építő internetes oldal gyűjteményében sem http://www.geovative.com/GeoTours/tourView.asp?6174Vq=KHDE
Ahol még nem találtam, két könyv, mindkettő a Városvédő Egyesület kiadványa. Ezek módszeresen bemutatják a valamikor Népköztársaság, ill. újabb idők szerint (megint) Andrássy út házait. Módszeresen, de a 31. számú házat sajnos mindkettő átugorja, mintha nem is létezne.

Vita indult frissen végzett művészettörténészek bevonásával, kire gondolnának egy, az alkotásról készült fénykép alapján. A fantázia szárnyalt, a központi kérdés az volt, mit tart a kezében és mi a célja vele? Az öngyilkosság gondolatát elvetették, de abban megegyeztek (és én egyetértek), a téma központi szereplője, a megoldás kulcsa ez a tárgy. Ez viszont meglehet, alsó részénél eltörött. Tehát a hölgy azonosítatlan.
Mindezek alapján biztosra veszem, hogy az alkotóra sajnos nem derül fény. Nagy kár, mert a frissen és igényesen felújított szobor igazán impozáns. Mint ahogy gyönyörű a környezet: a ház, a kovácsoltvas korlátok és a Róth Miksa műhelyében készült (jelzett) savmaratott üvegablakok sora is, amin keresztül a lépcsőház felöl is kikukucskálhattam az udvaron álló kútszoborra.