A város legjelentősebb műemlék templomának, a főtéri Szent Mihály-templomnak az északi mellékhajójából nyílik egy kis hangulatos kápolna, mely valójában a templom 1862-ben befejezett magas tornyának földszinti helyisége. Ezt a toronyalji részt eredetileg szabad átjárónak képezték ki, de a XX. század elején Hirscher József apátplébános kápolnává alakította. Itt helyezték el a városnak jelentőset alkotó (Mátyás szoborcsoportot http://www.kozterkep.hu/~/3034/matyas_kiraly_emlekmu_kolozsvar_fadrusz_janos_1902.html) Fadrusz János ajándékba adott Korpuszának példányát. A kiváló szobrász első jelentős alkotása ennek a gipszbe öntött eredeti példánya, a Krisztus a keresztfán c. mű az Akadémia I. díját, a Műcsarnok téli kiállításán a Képzőművészeti Társulat nagydíját nyerte el még 1891-ben.
"Megható története van ennek a Krisztusnak. Egy piaci akrobatát feszített keresztre s úgy tanulgatta művéhez a megfeszített test anatómiáját. Az akrobata iszákos ember volt, a delirium ott érte a fiatal művész előtt, a kereszten. Fadrusz rémülten látta, hogy egyszer csak elkezd reszketni, vonaglani, kacagni, és kacag és kacag s eközben szeme, a nézése iszonyúan meredt maradt... Az akrobatának többé nem vehette hasznát, más modellje pedig nem lévén, saját magát kötöztette a keresztre s az így készült fotográfiák nyomán mintázott tovább.
A feszületet Pozsonyban állította ki először. Egy könyvkereskedő udvari helyiségében, fekete lepellel bevont háttér elé helyezte a feszületet. Tetszett a dolog, de biz' az valami nagy kavarodást nem csinált a műértők körében. Hanem bevetődött a reggeli órákban a feszület elé néhány piacra indult egyszerű nénike: azok ösztönszerűleg térdre borultak és imádkoztak Fadrusz Megváltója előtt. A piacról visszajövet megint betértek egy kis könyörgésre az ismerős nénikékkel és jöttek többen, egyre többen, dél felé már egész búcsújárás vonult a feszület elé"- írta Malonyai Dezső, a Művészet c. szakfolyóiratban, a művész nekrológjában. A keresztre feszítés kínjait szuggesztíven jeleníti meg, a modell, amint fent is említették, maga a művész volt, fotókat készítetett saját megfeszülő testéről, hogy a megkínzott test vonásait minél hívebben rögzíthesse.
A kolozsvári Feszület egy hiteles másolatnak tekinthető, ami azt jelenti, hogy e változat is Fadrusz keze munkája. 1902-ben adományozta a megszeretett Kolozsvárnak, és a városi tanács 1903 elején elhatározta, hogy a Szent Mihály-templom toronyalatti kápolnájában helyezi el a szuggesztív alkotást.

---