Fadrusz János szobrászművészt Szegedhez az első és utolsó műve köti. Az elsőt, Krisztus a keresztfán 1891-ben alkotta képzőművészeti tanulmányainak befejezése után. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert a szoborral. Ezen év szeptemberében a szegedi tárlatán is bemutatta ezt az eredeti gipsz modellt.

A szobrot a múzeum őrizte még a templom felépülése után is 1958-ig, akkor került a Fogadalmi Templomba. Most látható, jelenlegi helyére a szegedi nagy árvíz 100. évfordulójának emlékére 1979. március 11-én helyezték el.

Móra Ferenc így írta le a szobor keletkezésének történetét:
"Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület."

---

Fadrusz János 1900 szeptember 10-én írt egy levelet Fekete Nagy Bélának, melyben ez áll: "Két év előtt igértem egy Krisztust a Múzeum számára. Most elkészült (Szegednek is adok egyet), nagypénteken kiállítjuk Kolozsvárt".
Forrás: Murádin Jenő: A Mátyás szobor alkotója Fadrusz János, Kolozsvár, 2008. 93-94.

„A Szegedi Képzőművészeti Egyesület igazgatója az egyesület 1900-as őszi kiállítására meg akarja szerezni Fadrusz Jánosnak akkor már nemzetközi hírű „Krisztus a keresztfán"с. alkotását…..Levelében tehát az igazgató nemcsak a szobor beküldését kéri, hanem árának megjelölését is….”
Fadrusz János ezt válaszolta: „Krisztus azt hiszem, 6 nap múlva mehet…Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára. Ehhez a munkámhoz annyi szenvedés és öröm fűződik, a nagy küzdés évei és az első nagy sikerem hozzá tartozik, nyilvános pályámat ez a Krisz¬tus nyitotta meg, ezért el nem adom soha.
De ha Szeged városa elfogadja tőlem szíves ajándékba, az újonnan épülendő temploma számára, akkor nekem is örömet szereznek vele.”
http://epa.oszk.hu/01600/01609/00016/pdf/MFME_EPA01609_1972_1973_1_007-018.pdf