A 2012-es Idegenvezetők Világnapján szervezett újbudai séta alkalmából ért a meglepetés: a sokat látott (vagy éppen előtte elsuhanva mellőzött), forgalmas és széles út mentén látható ház díszítő domborművének alkotója Maróti Géza.
A sétát Gerle János vezette, aki jó ismerője volt úgy Újbudának, mind Budapest építészetének. Ezt bizonyítja, hogy a A századforduló magyar építészete című könyv szerző-hármasának egyike (Gerle-Kovács-Makovecz). Biztos szó esik a könyvben erről az épületről is, ami jobban megnézve a szecessziós építészet egyik szép példája.

Az épület homlokzata lényegében egyszerű, mint ahogy az a stílus sajátja. Három emeletes, a sima felületet két emelet magasságában a félköríves alkóvok felett kiképzett erkélyek szakítják meg... vagyis inkább díszítik.
A két oldalon látható erkélyek mindkét oldalán két-két nőalak áll. A nőalakok egy-egy erkély mentén is szimmetriát képeznek. Az alakokat bőségesen, mégis diszkréten megformált virágfüzérek kötik össze -- átívelve az erkélyek felett. A füzérek megjelennek az ablakok íveiben is.

A nőalakok kecsesek, finomak. Csak mímelik, de látszólag jól nevelt kariatidák módjára megtámasztják az épület "rászoruló" sarkait. Ruházatuk lenge redőit szinte fújja a szél, igazi századfordulós, letisztult formát alkotnak.

A sétán a környékbéli házak kapcsán sok információ hangzott el. Az Építészfórum tanulmánya szerint sikerült az időpontot is azonosítani.
A ház építői, ill. tervezői Fischer József és társa: Detoma Alfonz.

---