A Zenepalota nagytermének "bíborkárpit" mögötti szentélyét idézik az oda vezető bejáratokon elhelyezett domborművek.
Az emeleti részen négy egyforma dombormű került elhelyezésre a zene templomának gondolatisága részleteként és egyben az egész épületen végigvonuló ikonográfiai kettősség szellemében: két egymással szembeállított istenség együttese és ugyanakkor kontrasztja.

Az ajtószárnyak felett kétoldalt hárfázó leányalakok jelennek meg. A hárfa Apollón, a Napisten hangszere, a középen ábrázolt szép arcvonású női fej a "hallgatóság".
Az ókorban, elődeink templomának kapuit szárnyas oroszlánok védték – bár, ez a motívum később keresztény templomkapukon is megjelenik. A könyv szerint: "A Dionüszoszi dráma maszkjait zsákmányként őrző szárnyas oroszlánok ókori elődei templomba vezető kapuk védelmét látták el. (...) Az oroszlánok az "égi függöny mögé rejtett nagytermi szentélyt őrzik."
Benn, a teremben a "templomi tér" megnyílik, folytatódik az ikonográfiai kottakép kibontása.

---