A kecskeméti városháza dísztermének falfestményeit Székely Bertalan készítette 1895 és 1897 között. A Vérszerződést a tankönyvekből mindenki ismeri, csak nem mindenki tudja, hogy egy Kecskeméten elhelyezett képről van szó. A városháza építése és díszítő elemek kialakítása a millenniumi eseményekhez kapcsolódó eszmeiség kívánalmai szerint történtek. Az északi típusú magas csúcsívvel lezárt épület a kortárs angol építészet mintájára, a magyar népművészeti elemek alkalmazásával készült. A kecskeméti városháza végül más városházák és a magyar szecessziós építkezés korai mintaképe lett. A díszterem egy historizáló jellegű kagylós-mennyezetes kialakítású kétszintes terem, középső lámpával és díszes üvegablak rendszerrel. Az 1893-ban kezdődött építkezés alapeszméje Lestár Péter polgármester érdeme, a befejezés azonban utódjának, Kada Eleknek a hivatali idejében történt. Eötvös József Kultuszminiszter is elvárásokat fogalmazott meg a díszterem figurális falképeivel kapcsolatban. Leiratában olyan kortörténeti ábrázolásokat tartott célszerűnek, melyeken a millenniumi kiállításhoz kapcsolható történelmi jelenetek és alakok láthatók. A kezdeti, 1895-ös elképzelés szerint Benczúr Gyulát egy 1867-es koronázást ábrázoló festmény elkészítésével bízták meg, Feszty Árpáddal pedig a pusztaszeri gyűlést kívánták megörökíttetni. A két nagyméretű festményen kívül négy kisebb mezőben Szent István koronázása, Nagy Lajos, Mátyás király, Mária Terézia, vagy 1848-as jelenetek ábrázolása is felmerült. A Képzőművészeti Tanács javaslatára a falképek kialakítására végül Székely Bertalan festőművész, az Országos Mintarajziskola tanára kapott megbízást. Ő a javasolt témákat a saját koncepciója szerint egységes rendszerbe foglalta, és a kecskemétieket ügyesen meggyőzte az elképzelése helyességéről. Székely Bertalan a kor faliképfestői közül az egyik legképzettebb és legvisszafogottabb művész volt, nagyon jól tudta, hogy milyen technikát kell alkalmaznia, és a szárazon festett secco technika mellett döntött. A túróból előállított kazeint 1:5 arányban mésszel keverve olyan festéket alkalmazott, amellyel a kecskeméti száraz időjárás mellett, kényelmes munkamenetben, tartós képet tudott előállítani.
A Vérszerződés hiteles ábrázolása érdekében Székely Bertalan több muzeológussal és régésszel konzultált, hogy a vezérek ruházata és felszerelése megfeleljen a tudomány akkori állása szerint feltételezett formának. A kompozíció struktúrája pedig a művész bécsi mesterének Johann Nepomuk Geiger „A hét vezér hűséget esküszik Álmosnak” című rajzának sémáját követi http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/img/nagy/567.jpg .
Ez az esemény Kecskeméthez oly módon köthető, hogy a városháza építésének idején Pusztaszer, amely a Vérszerződés feltételezett helye volt (amennyiben nem Etelközben történt), a város területét képezte, a város tulajdonában lévő legeltető pusztaság volt.
A vezérek, és a háttérben látható mellékalakok portréjának modelljéül Székely Bertalan kecskeméti embereket választott. A kép bal szélén, középmagasságban álló harcos alakja pedig Kada Elek akkori polgármestert ábrázolja.
1945 után felmerült a falkép lemeszelése, de végül sikerült ezt elkerülni, és csak papírtapétával volt letakarva egy ideig.

---