Kossuth László síremlékének leleplezési ünnepélye 1880. június 13-án: http://mek.oszk.hu/06100/06147/06147.pdf

A Református öregtemető kegyeleti parkjának avatásával egy időben avatták újra a Kossuth László-obeliszket. Itt helyezték el Kossuth László első vörös márványból készült sírkövét is.

A vörösmárvány sírkő felirata:
Udvardi Kossuth Lászlónak
A szerető és szeretett atyának, kesergő neje, szenvedő fia, hálás leányai / emlék
Meghalt 1839. június 13-án életének 76-ik évében.

A két síremléket Kossuth Lajos, a lánglelkű forradalmár mondása köti össze.
"Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újrakezdeni."

A dabasi református egyházközösség presbitériumának tagjai tették lehetővé, hogy Kossuth László földi maradványainak méltó környezetbe való áthelyezése megvalósuljon.

"A sír és a síremlék áthelyezésére Kossuth László halálának 175. évfordulója alkalmából került sor, ebből az alkalomból átalakult, új arculatot nyert a református öregtemető egy része."

"A Kegyeleti park tervezője Ligetvári István építész, aki a modern és hagyományos anyagok ötvözésével alakította ki az emlékhely egyedi arculatát. A temető kapuja, a Kossuth-sír talapzatát és a sírt az obeliszkkel összekötő felirat rozsdásított acélból készült (amit speciális fixáló anyaggal vontak be). Ez az anyag adja ezt az időrágta, korróziót imitáló egyedi megjelenési formát a helyszín elemeinek. A tévhitek eloszlatása végett, nem rozsdás, csak rozsdát utánzó nemes anyagról van szó, amely nem hagy nyomot a kézen, ha végighúzzuk rajta, üzenete pedig szimbolikus: a korokon átívelő időszerűség. A kerítés egységének megbontása, a bedőlt kerítéselem szintén a művészi koncepció része, azt hivatott ábrázolni, hogy már egyszer valaki kísérletet tett a kovácsoltvas kerítés megcsonkítására."

Forrás: Dabasi Újság XIV. évfolyam, 11.szám 2014. november

---