Mint ahogy az a kapcsolt lapon is már érzékelhető, ez egy olyan alkotás, amely örökös vándorlásra van ítélve.
A szobrot a XVIII. században állíttatta Migazzi püspök az egykor volt Szent Mihály-templom helyén, a lebontott templom emlékére, ami pedig a mai Március 15. tér közepe táján épült. Itt állt 1764-ig, ami igen rövid időt jelent, Mária Terézia látogatása miatt helyezték át a felsővárosi plébánia (ma Fehérek temploma) mellé.
Ebben az időben a szobor, amely itt a piac közelében állt, érdekes szerepet kapott. A kofák, azokat a portékákat, amit már nem akartak haza vinni, lerakták mellette, a szegények számára.
A szobrot azonban újból áthelyezték, hosszú ideig állt egykori helyén, a nagy-préposti palota és a siketnéma intézet közötti területen.

Most, az I. világháborús emlékmű rekonstrukciója során, sokáig keresték az eredetileg 1933-ben állított emlék egykori lehetséges helyét. A tér időközben sokat változott, az emlékművet a Barátság-kút mögötti részen, az eredetinél lehet, kicsit hátrébb, a Bécsi kapu közelében tervezik felállítani, ezért a Mária-oszlopnak újból költöznie kellett. Így ma már újra másodikként ismert helyén, a Fehérek temploma előtti területen, a templom épületétől jobb kéz felé eső részen áll.

A szobor hasáb alakú, négy oldalán domborművekkel díszített tömbre helyezett korinthoszi oszlopon áll. A domborművek minden oldalán egy-egy szent látható: Szent Péter, Szent Mária Magdolna, Szent Sebestyén és a Fájdalmas Szűz.
Az oszlop tetején álló Mária a szokásos ábrázolásban egy gömbön áll, amint a bűn jelképeként lábánál tekergő kígyót tapossa el.

Sajnos, mivel a szobor eredeti állításának éve pontosan nem, csak évszázada ismert, a mostani áthelyezés nem dokumentálható jól.

---