Magyar származású Nobel-díjasok sorozata a Zsigmond Király Főiskola aulájában, 2006; az alkotó már korábban készült sorozatának kibővített változata. Ennek hatodik darabja Békésy György mellszobra, aki a „fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” nyerte el a rangos díjat 1961-ban.

Békésy György (1899–1972) biofizikus, akadémikus, a SOTE díszdoktora. Életrajzi adatai olvashatók a forrásoknál jelölt első, ill. harmadik cikkben.

Tudományos munkásságának fontos részleteit, ami az emberi hallószerv működésével foglalkozik, többségében Magyarországon végezte.
A háború után kapott ajánlatot (Karolinska Intézet, Stockholm) elfogadta, mivel nem találta a helyét Magyarországon a "formálódó új társadalmi rendszerben". Ez azonban csak átmeneti lépés volt, 1947 után a Harvard Egyetemen (Egyesült államok) sikerült folytatnia korábban elkezdett kutatásait, sőt kiterjesztette azokat az érzékelés további szerveire, ill. vizsgálta az érzjéelés közös tulajdonságait.
1966-tól a Hawaii Egyetem meghívására Honoluluban a Sensory Sciences (Érzékelési Tudományok) tanáraként dolgozott haláláig.

"Személyében kétségkívül a halláskutatás egyik legnagyobb egyéniségét tisztelhetjük, rajta kívül aligha volt ember, aki az emberi test eme néhány köbcentiméternyi térfogatú részéről annyit tudott volna, mint ő. Ezzel kapcsolatos tudományos cikkeinek a száma meghaladja a kétszázat, az 1960-ban megjelent 750 oldalas Experiments in hearing (Hallási kísérletek) című munkája még ma is alapműnek számít..." ^[3]
Honoluluban hunyt el, végakaratának megfelelően hamvait a Csendes-óceánba szórták. Magyar állampolgárságáról soha nem mondott le.

---