A Kampfl József-alkotta portré-sorozatát, melynek minden tagja egy-egy magyar származású Nobel-díjas tudóst ábrázol, 2006-ban helyezték el a Főiskola aulájában.

Bödők Zsigmond szavai: "Rövid összefoglalóban szinte megoldhatatlan feladat Hevesy György sokrétű és igen termékeny tudományos munkásságának, töretlen ívű pályájának és a kora neves tudósaihoz fűződő szakmai-baráti kapcsolatainak ismertetése. Ugyanilyen gond merül fel, ha emberi és tudósi nagyságának méltatására alkalmas jelzőket keresve a szerző szeretné elkerülni, hogy ne essen patetikus felhangú túlzásokba...." ^[3]
Mint ilyen, én nem is bocsátkoznék a részletekbe, annak mélységeibe itt, ajánlom a jelölt irodalmat.

A budapesti születésű Hevesy György, szül.neve: Bischitz György (1885–1966) Nobel-díjas vegyész. A kémiai Nobel-díjat 1943-ban nyerte el "a radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének feltalálásáért".
"Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörõje volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban. Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-fluoreszcenciás (1932), az izotóphígításos (1931) és a neutronaktivációs (1934) analitikai módszereket. Felfedezte a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot (1923)." |2]
Számos elismerés, kitüntetés birtokában – mint olvasom – a legnagyobb elismerésnek Hevesy nem a Nobel-díjat tartotta, hanem tagságát a Royal Society-nek (Királyi Természettudományos Társaság) http://hu.wikipedia.org/wiki/Royal_Society , ill. a Copley-érmet http://hu.wikipedia.org/wiki/Copley-%C3%A9rem , amit 1949-ben nyert el.

Hevesy György magyar születésű és állampolgárságú "világpolgár" volt Az első világháború befejezése után kényszerült külföldre, de családja kérésére Fiumei úti sírkertben nyugszik, ahol ünnepélyes keretek között búcsúztatták.

---