Richard Strauss, tevékenysége révén ismert opera-szerző, ugyanúgy az "elfeledett" személyiségek közé tartozott, mint Puccini, aki sem az Operaház építésekor, sem a homlokzat "rekonstrukciója"-kor nem kaptak szobrot az épületen... de az egyre gyarapodó belső tárlat sem tartalmazott portrét róla. Ugyanakkor elmondható, hogy az operairodalom egyik alappillére, aki változatos műfaji-tartalmi elemekkel komponált.

1914-ben, születésének150. évfordulója alkalmából Strauss jubileumot ünnepeltünk, aminek keretében a korábbi Strauss-repertoár is bővült. "Az árnyék nélküli asszony" magyarországi bemutatójával vette kezdetét a Strauss150 Fesztivál tematikus sorozata, amelyen belül a korábbiakban már műsoron lévő művek közül még öt opera is színre került.
Ezek a repertoár-darabok: Salome (1905), Élektra (1909), A rózsalovag (1910), Arabella (1933) és az Ariadné Naxoszban (1912, ill. 1916).
A fesztivál világhíres művészeket vonultatott fel, míg az itthoni világhírnek örvendő művészek is vezető szerephez jutottak, ill. az előadások dirigensei is a legnevesebb zenekarok éléről ismertek.
A rendezvénysorozatot emlékkiállítás kísérte és az előcsarnokban elhelyezett un. DigiTár tabletjein az érdeklődők számára elérhetővé vált "... a teljes operaházi Richard Strauss előadás-történet a kapcsolódó dokumentumokkal együtt".

Az éppen a zeneszerző évfordulós születésnapjára eső záróelőadást megelőzően a Szfinx-teraszon ünnepélyesen avatták a zeneszerző egy éve már (Puccini szobrának avatásakor) előkészületben lévő mellszobrát. Az alkotás két hétig volt látható itt, majd az épületben helyezték el.

Richard Strauss (1864–1949) életútjáról, pályájáról, munkásságáról részletes információk a Wikipédia szócikkében olvashatók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Strauss

---