A hetedikként bemutatandó szoborcsoport az egykor Népstadionnak nevezett sportkomplexum tizenhat monumentális kompozíciójából a Természetjárók.

Tolakodóan szocreál alkotás, beállított, agitatív, a túlzások, az MHK mozgalom szellemében. Aki még túrázni se megy a brigáddal, arra végképp ferde szemmel néznek. (Ezt sugallja, holott a téma, a természetjárás, annak emlékmű állítása különös, nem elvetendő ötlet.)

Ilyen jellegű erőltetett kompozíciót sok szocreál festményről, muráliáról, szoborról ismerhetünk, sok hasonlót láthattunk. Még nemzeti sajátosságokat sem igen fedezünk fel rajtuk (a nemzeti jelleget érdekes módon a hazai szocreál kifejezetten hangsúlyozta), ezek a figurák akár szovjet alkotások is lehetnének.

Az agitatív célt, hogy mindenki kapcsolódjon be a sportéletbe, ez a szobor kiemelten hangsúlyozza: a bárgyú, taszító, micisapkás (még a bojt is ott van a tetején), kifejezetten alkoholista fejű munkás - aki sem az élsport, sem a honvédelem, sem a tanulás szobortémái közé nem való - is megjelenítésre került. Ez valószínűleg egyedülálló.

A Természetjárók 1958-ban kerültek felállításra, hat másik szoborcsoporttal együtt, a galéria befejezésének záró aktusaként. Állítólag - a galéria korábbi szobraival ellentétben - már nem alumíniumból, hanem bronzból készültek.

A képek között találtok egy összesítő fotót is, amelyen a teljes szoborgaléria áttekinthető, címekkel, alkotókkal, évszámokkal.

Olvasd el blogbejegyzésemet az egész szoboregyüttesről! Link alul.