A stadion szoborgalériájának nyolcadik szobrát vesszük sorra, ezzel az északi sor nyolc szobrát megismertük. Ezután majd a déli oldal nyolc alkotása következik.

A dromoszt körülvevő futópálya a szobor és a paravánfal között kanyarodik vissza, látjuk, hogy néhány éve egy volános autóbuszparkoló (!) céljára lekerítettek egy területet. Az edzőpálya is kisebb lett, az egykori dromosz még kevésbé hasonlít az eredeti elképzeléshez, de ez valószínűleg nem sokakat érdekel.

A Népi táncosok muris szoborkompozíció, a kucsmás, furulyázó figurával, a hetyke, daliás legénnyel és a büszke, csókra vágyó menyecskével. Jellegzetes, széles, paraszti arcok, bájos, szeretnivaló - de a beállítás nagyon mesterkélt, jellegzetesen szocreál. Mégsem érezzük tolakodóan agitálónak, mint például az előbb tárgyalt Természetjárók szoborcsoportot.

Érdemes megfigyelnünk a magyaros motívumokat a ruhán. A magyarországi szocialista realizmus, ami ugye a szovjet, sztálinista, hasonló irányzat kényszerű követője volt, érdekes módon hangsúlyozta, hogy az építő- és képzőművészetben a magyar (és nem a szovjet) örökség motívumait kell felhasználni, így kell megalkotni az új stílust.
Így kerültek klasszicizáló elemek, timpanonok, stukkók az épületekre és így került zsinórdíszítés legényünk ruhájára.

A szobor 1956-ban került felállításra, anyaga a koncepciónak megfelelően alumínium, a "magyar ezüst".

A képek között találtok egy összesítő fotót is, amelyen a teljes szoborgaléria áttekinthető, címekkel, alkotókkal, évszámokkal.

Olvasd el blogbejegyzésemet az egész szoboregyüttesről! Link alul.

Angol leírás, sztori

The former Népstadion (People's Stadium), now Puskás Ferenc Stadion was opened in 1953, until the hungarian stalinist era, as one of the highest capacity stadiums of the world. The 16 large socialist-realist statues are next to the stadium in two lines, along the former avenue and parade area, the so called "dromos": sportsmen, soldiers, young, happy and healthy proletars, workers.