A 3D-s Odaliszk visszatért! Igaz, nem eredeti helyére (azt "benőtte" a vendéglátás, asztalok és székek foglalták el a "repro-szobor "egykori óriási asztalát). Most az udvaron a kerti székek, az éttermet az udvartól elválasztó sörvény mellé telepítették.

Az előzmény a kapcsolt lapon olvasható. Így az egykori Terézvárosi Telefonközpont történetének kivonata is, mivel annak műemléki felújítása és az épület profil-váltása összefügg. Most irodáknak ad otthont, míg a földszinti helyiségeket a vendéglátás vette át.
Egyedülálló team-munkával alakították ki az étterem belső terét, ami óriási légtere miatt némi monumentalitást, ill. a tér megosztását igényelte, míg biztosítani kelletti a szórakozóhelyhez illő intimitást. Az egyik traktusba részint térelválasztó funkcióval került az óriás-szobor, vele szemben ihletője, La Grande Odalisque című képe, Jean Auguste Dominique Ingres festményének nagyméretű ponyva-reprodukciója.

Egy idő elteltével, amikor arra jártam (ez nem sűrű) feltűnt hiánya. Jó ideig eltartott, mire érdeklődni tudtam sorsáról. Végül levélben kaptam választ, az alkotó elvitte kiállításra. Most már biztos, a Fonóban töltötte az elmúlt, egy évet meghaladó időt, visszatérése viszont végleges.
Sajnos, új környezete nem adja vissza a gondos tervezés eredményeként kialakult "párbeszédet", a csendes rivalizálást a reprodukció alanya és a modern "repro- szobor" között.
Új helyén azonban ki van szolgáltatva az időjárásnak is, amit a már jól látható foltok is mutatnak. Mint megtudtam, éppen figyelik az időjárás viszontagságainak következményeit és keresik a felületkezelés módját/anyagát, amivel megóvhatnák.

Nekem ez a szobor tetszik! Itt is, így is. Eldönteni nem tudom, mennyire állok korábbi benyomásaim hatása alatt, lehet, kísértenek emlékeim. Így, testközelben annyi kiderült, nem annyira óriási, mint korábbi elhelyezése mutatta.

2020. 08. 07. Sajnos, látható, hogy az alkotás nehezen viseli a kinti létet. Újra szüksége lenne a felújításra. Megrongálódott állapotot állítottam.

---