A"nyom" (Artportal): "Eltűnt idők nyomában (mázas falikép, 1964, Budapest, XI. ker., Daróczy u., Országos Vértranszfúziós Szolgálat)"
Nagyon régen foglalkoztatott ez a könnyen elérhető adat. De a tapasztalat azt mutatta, az alkotás nem adja olyan könnyen magát. Persze, a sors bezavart – szövetkezve némi velem született felületességgel.
Először nem figyeltem a konkrét címre. Az intézményt kerestem (ami bizony az elköltözött az idők során). Mentem, de a szigorú őr nem engedett... Rossz volt az indítás... Igaz, láttam (le is fényképeztem) a közelben a Véradó szobrát, ragaszkodtam a nehezen kikeresett címhez... Néhány évig. Aztán észrevettem az eltérést és telefonon próbálkoztam. Szerencsém volt, kérésemre kapcsoltak egy hölgyet, aki megélte a költözést és bánva-bánja, hogy nem láthatja nap, mint nap azt a gyönyörűséget a lépcsőfordulónál. Tehát a cím jó, csak éppen más intézmény birtokolja. Ott kedvesen fogadtak, bármilyen fura is volt a kérés. Telefon/titkárság, értesítették a portát, kíséretet kaptam a második emeletig.

A kor, amelyben az alkotás keletkezett, az amúgy mindig sikeres művész pályafutásának utolsó harmada. A cikk, amiből idézek, végigvezet az életúton, amit javarészt a történelem alakított. Az alkotások témái, az ábrázolások az 1940-es évek közepétől a népművészetből táplálkoztak. A 60-as években némi változás történt, ami itt is megmutatkozik.

"...A szemlélődő jelleg erősödik művein, s valami szelíd szomorúság is, amit itt-ott színez a játékos, megbocsátó irónia. Az 1961-ben festett "Eltűnt idők nyomában" c. színes, mázas terrakotta mesefala is gobelinhatású jelenet még, de a népmesék világa helyett témája ismét a késő-gótikus miniatúrák sugallatában fogant. Kovács Margit világa az elsüllyedt múltat idézi, de nem Krúdy századvégi kispolgári világának alakjait, nem "a tegnapok ködlovagjait", hanem a falusi, paraszti élet archaikus-konzervatív világát. Az utolsó évtizedben alkotott kisméretű, 50 cm körüli samottfigurái a szintézist jelentik. Legújabb műveiben csak a lényegesre szorítkozó mintázással, expresszív formaadással kelti életre egyéni mitológiát hordozó alakjait...."

---