Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonja nagy sikert aratott. A magyar pavilon homlokzatának egyik darabjaként elhelyezték Pátzay Pál Szent István-emlékművét, ami óriási sikert aratott, elnyerte a kiállítás nagydíját is.
Az alkotás hársfából készült, Szent István monumentális alakja 4.1 méter magas. Én nem emlékszem, hogy láttam volna hasonlóan impozáns ábrázolást az első magyar királyról.
A szobrot eredetileg a díszteremben szándékoztak elhelyezni, de később mégis úgy döntöttek, a homlokzatra kerüljön.
A világkiállítás 1937 decemberéig tartott, a magyar pavilon lebontását 1938. április 12-én kezdték meg.

Az alkotás életútja ezzel azonban nem ért véget, és a könyv adatai alapján végigkövethető.
Első útjaként Esztergomba szállították, István király szülővárosának tulajdona lett. A második világháború ideje alatt a szeminárium egy folyosóján tárolták, innen két lépésben a Szent István Bazilikába került.
1984-től kb. tíz évig Budapesten a Történeti Múzeum aulájában állt, de 1994-ben újra Esztergomba szállították. Itt előbb a városháza dísztermében, majd a Szent istván Gimnáziumban kapott helyet.
2001-től újra Esztergomban helyezték el, méghozzá a Bazilika, ill. a Főszékesegyház északi harangtornyában, ahol ma is áll. Mondanám, hogy látható, de nem!
Mint ahogy a szomszédos Vármúzeum egy munkatársa beavatott, két szarkofág között magasodik a gyönyörű hársfa-szobor. Páratlan látvány lehet!
Néhány évig látható is volt, de valamiért egy ideje a szobrot védő ajtó zárva van, nem látogatható. Kérdésemre, vajon miért alakult ez így, nem kaphattam választ. A főszékesegyház illetékesét pedig nem tudom, hogy lehet megtalálni. Szeretném, ha kinyílna az a kapu!

---