Alkotás leírása, és a bizonyság, hogy 1893-ban már állt az alkotás.

Az alkotás még a kiállításon:

"A téli kiállítás. (Szobor-művek.)
... Az önálló kompozícziók közül tagadhatatlanul legérdekesebb Senyei Károly kútszobra,melyet a főváros megbízásából a vigadó előtti térre készített. Senyei szoborművének két alakja van: mind a kettő 14—15 év körüli, félig meztelen kamasz. Az egyik térdére ereszkedve, leselkedik a parton sütkérező kecske-birkára, s úgy arczáról, mint balkezének mozdulatáról könnyen leolvashatni, hogy szeretné megcsípni a fürge állatot, de az undor vagy félénkség visszatartóztatja. Terveinek kivitelében különben játszótársa is akadályozza, mert a jobbjában tartott kagylóból, pajzán kedvteléssel, vízsugárt bocsát a békára s azt a küszöbön álló veszélyre figyelmezteti. Az utóbbinak nevető arcza világosan elárulja, hogy gyönyörűségét találja a félénk czimbora bosszantásában. Az elmés gondolatot igen tetszetősen, a realisztikus ábrázolás sok előnyével testesítette meg a fiatal művész. A két kamasz mozdulata is keresetlen és természetes; az idomok mintázása a meztelen test nagy ismeretéről tesz tanúságot. S ami a csoportozat értékét még inkább emeli: ezek a gyerekek kétségbevonhatatlanul a magyar föld szülöttei. A magyar parasztgyerek elevensége, elméssége és ravaszsága mindkét kamasz arczáról leolvasható. Senyei szobra nem csak jó szobor, hanem egyúttal magyar szobor is.
Épp ezért én, ki az eredeti mintát még a szobrász műtermében láttam, végtelenül sajnálom, hogy az öntés nem adja vissza teljesen az eredeti nagy szépségeit. A Schlick-féle gyár produkálhat tisztességes iparművészeti dolgokat, de arra éppenséggel nincs hivatva, hogy az ilyen művészi alkotások sokszorítására vállalkozzék. Ez a kut szobor is sokat veszített az ügyetlen czizellálás következtében. Elveszítette a hús lágyságát, puhaságát, a kisebb masszák könnyedségét; az arcz vonalai élesekké vagy legalábbis érdekesekké váltak. Hiába, nálunk a bronzöntés még nagyon hátra van, s a művésztől nem hazafiasság, hanem könnyelműséggel határos áldozat, ha beleegyezik, hogy szeretettel készített művének sorsát közönséges mesteremberek gyakorlatlan kezeire bízzák. Mit csinált volna ebből a szoborműből egy franczia vagy olasz érczöntő vagy csak a bécsi Beschorner is, ki a mostani kiállításra Keresztessy József szobrát öntötte dicséretes műgonddal...." ^[1]

Felállítás:
"Békát fogó gyermekek: Gyönyörű szoborcsoportozatot állítottak fel a napokban a vigadó téri kioszk előtt. Az ott lévő szökőkutat ugyanis Senyei Károly szobrásznak, békát fogó gyermekeket ábrázoló szoborművével díszitették fel, amely a kiállításon is nagy feltünést keltett. Két suhancz akar egy békát megfogni. Az egyik kagylóból vizet önt reá, a másik pedig előrehajolva, a béka mozdulatait figyeli, hogy aztán megcsíphesse. A csoportozat egy gellérthegyi szikladarabon áll s eredetisége és művészi kivitele a főváros egyik legszebb szobrászati díszévé teszi." ^[3]

Visszahelyezés:
"Csaknem egy évtizedes huzavona után tegnap végre átadták a felújított és átépített Vigadó teret. A Belváros közepén lévő két és fél ezer négyzetméteres terület rendezésére nyolc éve fogadták el az első tervet, mégis csak most kezdett csobogni Senyei Károly ürgeöntő gyerekeket ábrázoló kútja, és gyúltak ki a díszvilágítás fényei...." ^[4]

---