Gvadányi József 1783-tól haláláig, 1801-ig élt Szakolcán. A város főterén álló "Gvadányi-kúria" a Szeleczky Katalinnal kötött második házassága révén jutott a birtokába. A házat 1785-86-ban felújították és átalakították, a homlokzati oromdísz valószínűleg ekkor került az épületre. A címert körülölelő "katonai eszközök," bombák, ágyúcsövek, kardok, zászlók veszik körül, azokra a csatákra emlékeztetnek, amelyben Gvadányi József katonaként részt vett.

" .... már mézeskalácsnak tűnt fel a Gvadányi-kúria, sima, kedves barokk palotácska, az emeleten kilenc, a földszinten öt ablak, nagy kőkeretben sötétzöld, vassal kivert kapu. A kapu felett finom vonalú, kovácsoltvasból készült erkély. Megbámultam a tetőn a vastag kéményt s a három széles, magas pajzsú, a házfallal egyszinten kiszögellő tetőnyílást; a középsőn, a nyílás helyén Gvadányi címere domborodott: rózsaszál egy néger fiú félig nyitott szájában. Kétfelől csokorba fogott ágyúcsövek, zászlók és kardok, puskák domborműve,, ugyancsak sárgára festve" (Szalatnai Rezső)

A "rózsaszál a néger fiú szájában" és egy másik cikkben említett birodalmi sas ma már nem látható a domborművön. Ahogy Szalatnai Rezső mondja egy 1975-ben készült interjúban, "elkopott".

" A középsőn, ami legnagyobb, a nyílás helyén nemesi címer domborodott. Kétfelől csokorba fogott ágyúcsövek, zászlók és fegyverek között egy merész pillantású sas volt látható. Már elkopott a sas mellén a címerpajzs, a rózsaszál a néger fiú félig nyitott szájában. " (Rapcsányi László beszélgetése Szalatnai Rezsővel)

---