Szeged-Rendező pályaudvar mellett a vasúti közlekedés elindulásával kis javítóműhelyt hoztak létre, majd 1902-ben a Magyar Királyi Államvasutak vezetése önálló fűtőházat alapított. A fűtőház a mozdonyok javítására, karbantartására, üzemeltetésére kiszolgáló egység volt.

A vasutat érintő változások a telephely nevének változását is magával hozta. Az évek folyamán volt Vontatási Főnökség, Üzemfőnökség, Gépészeti Főnökség is. Az utóbbi vezetője Kódé László gépészeti főnök volt, aki a Szegedi Gépészeti Főnökség 100 éves fennállása emlékére javasolta Kandó Kálmán nevének felvételét és egy Kandó Kálmán szobor felállítását.

A javaslattal egyetértett a Területi Igazgatóság vezetője, Szabó Gyula is, majd együtt megkeresték a szegedi székhelyű Vasúttörténeti Alapítvány elnökét. Az alapítvány a nemes cél érdekében sikeresen szponzorokat gyűjtött az anyagi források megteremtéséhez.

A Szegedi Gépészeti Főnökség centenáriumi és névadó ünnepsége keretében 2002. szeptember 13-án felavatták Kandó Kálmán mellszobrát. A szobor avatásán részt vett Kandó Judit, a mérnök unokahúga is.

"Mechwart András, a Ganz-gyár akkori igazgatója 1898-ban Kandó Kálmánnal konzultálva elvállalta az olaszországi Valtellina-vonal 3000 voltos háromfázisú, 15 herzes vasút villamosítását. Kandónak ez volt az első önálló fejlesztése. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala."

"Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút villamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja."

A Szegedi Vasúttörténeti Alapítvány titkára, Nagy József bocsátotta rendelkezésemre a szobor állításával kapcsolatos dokumentációt és archív fotókat. Ezúton is köszönöm.

---