Az alkotás Szarvas főterén, a templommal szemben, az Országos Tessedik Emlékév központi szimbólumaként került felállításra 1942-ben. A Tessedik Sámuel evangélikus lelkész és pedagógus születésének kétszázadik évfordulójára emelt egész alakos szobrot Kevizky Hugó szobrászművész készítette.

"Tessedik - ünnepély Szarvason .

Nagy napra virradt szeptember 13-án Szarvas népe. Az egyházi és társadalmi élet vezetőinek, s a híveknek jelenlétében ekkor leplezték le Tessedik Sámuelnek, az egykori szarvasi evangélikus lelkésznek, a nagy nemzetnevelőnek szobrát....
... Déli 12 órakor kezdődött a szoborleleplezési ünnepély Szarvas főterén. A Hiszekegy eléneklése után D. Raffay Sándor püspök, a szoborbizottság elnöke mondott Tessediket híven jellemző négyhatású avatóbeszédet, melyet lapunk legközelebbi számában részletesen közlünk. Majd dr. Czettler Jenő titkos tanácsos méltatta Tessedik korszakos munkásságát. Hiszem — mondotta —, hogy ez a szobor alapkőletétele a magyar mezőgazdaság nagy palotájának. Czettler Jenő beszédének vége felé lehullott Tessedik szobráról a nemzetiszínű lepel, közben a Szarvasi Dalkör tagjainak ajakán fölcsendült a Szózat. Ezután a szobor megkoszorúzása következett....
... Végül D. Raffay Sándor püspök a szoborbizottság nevében átadta a szobrot Szarvas község bírájának, aki megígérte, hogy nemcsak a szobrot, hanem Tessedik szellemét is megőrzik s abban munkálkodnak. Az ünnep a Himnusz eléneklésével ért
véget."

Az alkotást 1970. júliusában lebontották és a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Szarvas) parkjába állították fel újra.
Helyére 1974-ben Kiss Kovács Gyula által készült felszabadulási emlékmű került.

---