Beszédes Józsefről ezt írja a forrás: „Vízmérnök, társulati igazgató mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja. Mérnöki tanulmányait a pesti Institutum Geometrico et Hydrotechnicum hallgatójaként végezte. Uradalmi mérnökként, majd a Sárvízi Társulat igazgató mérnökeként jelentős szerepet vállalt a középső Dunántúl vizeinek szabályozásában. Nevéhez fűződik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése, valamint az Aradi Malom-csatorna megépítése. Szakirodalmi munkássága a reformkori Magyarországon a magyar szakmai nyelv kialakulásának szempontjából is felbecsülhetetlen jelentőségű. Tervet készített egy Duna–Tisza csatorna, valamint egy Kolozsvár és Grác közötti vízi út megvalósítására. Személyében a későbbi komplex vízgazdálkodás egyik hazai úttörőjét tisztelhetjük.”

Beszédes József 1819-től a Sárvízi Társaság igazgató vízmérnöke, elsőként a korábban megindult és félbemaradt Sárvíz szabályozási terveket felülvizsgálta és úgy módosította, hogy a Sárvíz mélyebben futó medre (a fenékcsatorna) alkalmas legyen a mocsarak lecsapolására. Így a völgylábak mentén magasabban kiépített, de a Sárvízzel szinte párhuzamosan vezetett mesterséges csatorna (az övcsatorna) a külvizek levezetése mellett a vízimalmok működtetéséhez szükséges esést és vízmennyiséget is biztosítsa. Számomra így vált világossá, hogy miért Sárvíz és Malom-csatorna a neve az egykori folyó két partján húzódó csatornáknak, melyeken nap mint nap áthaladok reggelente munkába menet.

Beszédes József emlékművét 2002-ben, halálának 150. évfordulójára állíttatta Szabadbattyán nagyközség önkormányzata és a „Jövőnk a falu” Alapítvány. Az emlékmű a Cifrakert bejáratánál található, a Sárvíz-malomcsatorna szélén áll. Egyszerű, oltárszerű építmény, fekete gránit emléktáblával. Borítása klinkertégla, gránitlapok, modern lábazatburkoló anyag.

Vele szemben áll a Beszédes-kő (vörös mészkő az anyaga), mely szintezési alappont. (Külön lapon nem mutatom be, itt a lapon egy képen látható.)

Az emlékművet és az emlékkövet is a Cifrakertben helyezték el, mely egy több hektáros természetvédelmi terület, közepén egy tóval, melyet az egykori Sárvíz-folyó medrében alakítottak ki. A 1800-as évek elején kialakított kert a nevét onnan kapta, hogy olyan sok különböző növényt ültettek bele, hogy a helyiek csak Cifrakertként kezdték emlegetni.

---