A mai Dorottya udvar eredetileg egy katonai egyenruha-gyár céljára épült 1914 és 1918 között, de a későbbiekben különböző, inkább üzemi funkciókat töltött be. 2002-ben újjáépítették, funkcióját tekintve irodaház lett, ill. később is különböző fejlesztéseket hajtottak végre.
Az épületek egy, a közönség számára már korábban is szabadon látogatható udvart, ill. kertet fognak közre. Most a vezetőség döntése szerint ennek a területnek új fajta kihasználását gondolták ki azzal, hogy helyet adtak egy művészeti projektnek.

Egyfajta megfogalmazás: "A kert mértanian megkomponált szerkezetében olyan, a térbeli adottságokkal párbeszédet kezdeményező, és a helyszínnel is korreláló szobrok és installációk jelennek meg, amelyek maguk is ipari formákból és anyagokból állnak, amellett, hogy számos organikus elemet is felvonultatnak.
Budapesten az utóbbi években kevés, kültéren megvalósult kortárs képzőművészeti projekttel találkozhatott a közönség, ezért reméljük, hogy a Dorottya Udvar kezdeményezése népszerűsíteni fogja a magyar kortárs képzőművészetet kapuin belül. " http://www.ikon.hu/artroll/index?search=e_id&search_string=13508

A kertben elhelyezett kortárs művészeti alkotások központi eleme a valóságban is annak középpontjában áll. Alkotója, a "szakma nagy öregje", Fajó János művészete egyaránt kötődik a festészethez és a szobrászathoz is. Szobrait sokszor a kétdimenziós festészeti eszközökkel fogalmazza meg, azok térbeli megvalósításával, míg munkásságában mindig jelen van a geometriai formák játéka.
Az itt látható oszlop – mint címe is mutatja – cikkcakk formában egyenletes szakaszokban "hajtogatott" acéllemezből építkezik és szobor (plasztika) létére kevéssé tér el a harmadik dimenzió irányába
Lenyűgöző, ahogy különböző irányból nézve (és fényképezve) az egyformára hajtott elemek által osztott oszlop más-más képet mutat, a változó fényviszonyok függvényében.

---