A máriabesnyői kegyhez (ma Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika) története IV.Béla korára nyúlik vissza, aki 1249-ben a hatvani Premontrei Rendnek adományozta magát, a községet. Ez azonban a török hódoltság idején teljesen elpusztult, az akkori templom is rommá változott, a környék lakatlan volt.
A 18. század végén Grassalkovich gróf, aki olyan gazdag volt, hogy lényegében az ország középső részét magáénak tudta, személyes sorsa révén (harmadik felesége halálos betegség kapcsán) fogadalmat tett, templomot építtetett a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére asszonya felgyógyulása esetén. Ez megtörtént, de a templom építése nyolc évet késett, akkor fedezte fel azt a helyet, ami a mai bazilika elődjeként végülis megépült.

A történet érdekes, de ennyi év távlatában természetesen nem egyszerű. Előbb kis kápolna épült, de hamar kinőtték a hívek, és bővíteni kellett. Mindez és a később történtek olvashatók a kegyhely honlapján: http://mariabesnyo.vaciegyhazmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=66:A%20kegyhely%20t%C3%B6rt%C3%A9nete&catid=38:Hist%C3%B3ria&Itemid=110

A templom belsejében, Palka József üvegablakai alatt sorban állnak azok a szobrok, amiket Krasznai Lajos mintázott. A jobb oldalon áll a Jézus szíve ábrázolás (szemben a Mária szíve szoborral).
Jézus, a 20. században elterjedt ábrázolási módnak megfelelően egyik kezével a mellkasa közepén látható szíve felé mutat, amelyből fénysugarak áradnak minden irányba.

Továbbiak a témáról és az eltérő ábrázolási módokról : http://lexikon.katolikus.hu/J/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve.html

A Jézus Szíve-tiszteletről: http://lexikon.katolikus.hu/J/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve-tisztelet.html

---