A leírás 1. része:
Napok óta egy előadásra készülök a Debreceni Egyetem körüli műalkotásokról. Ránézve erre a műlapra, rögtön rájöttem, hogy némi hiányosságot mutat az ügy. Eszembe jutott, hogy amikor ezt a hat műlapot megírtam, csodálkozva vettem tudomásul, hogy nincs róluk épkézláb leírás, és egyáltalán – szinte semmi anyag.
Most az előadás kedvéért napokat kutattam a könyvtárban. Átnéztem az 1965, és 1964-ben megjelent megyei napilapot. Ma délután aztán végre találtam egy képet az 1965 januári számban; havasan mutatta be az egyik aktszobrot. Pechemre, decembernél kezdtem a nézegetést :)
Ez a jellemző mozzanat követte, követi végig az alkotások történetét. Mármint az, hogy nincs róluk szinte semmi hír, értékelés, leírás az eddig eltelt közel 50 évben sem.
Miután a napilapban való kutatás nem sok eredményt hozott, más úton jutottam el az áhított forráshoz. Olyan cikket kerestem, ami a legközelebbi időben jelent meg a szobrok feltételezett avatásához. Tegnap este aztán az artportálon az egyik alkotóról szóló bibliográfiában megláttam valamit, amit ma meg is kerestem a könyvtárban.
Amit találtam, egy hosszú írás az Alföld (irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat) 1965. júniusi számának cikke. Bőgel József: A Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti szobrokról írt.

A szöveg túl hosszú, meg amúgy sem érhető el az interneten, tehát onnan összefoglalva a lényeget: Az egyetem építéstörténetének, és a Borsos József építész által tervezett park kialakításának főbb momentumai után írja le a téren most is látható tíz szobor történetét.
Ennek a hat szobornak a története még az ötvenes évek végére nyúlik vissza, amikor elhatározták, hogy Debrecen szabad királyi város történetének 600. évfordulóját méltóképpen, sok szobor, műalkotás felállításával szeretnék megünnepelni. Ennek a hat szobornak a felállítása kicsit elcsúszott időben, mert ugye az évfordulós időszak az 1961-es év volt. Ezeket az alkotásokat pedig 1964, 1965-ben helyezték el.

Folytatás következik a http://www.kozterkep.hu/~/3238/Fekvo_ferfi_Debrecen_1965.html műlapon.

Erről a szoborról a konkrétumok: Bőgel József cikkében ennek a szobornak a leírása az első, azért kezdtem én is itt a történetet. A cikk írójának ez a szobor tetszett akkor, 1965-ben a legjobban.
Idézem, hogy miért: "A művész nagyon szép ívben fekvő, bal lábát két kezével átkulcsoló, pihenés közben is feszülten figyelő fiatal lányt mintázott meg. A fej modern, fiús hajviseletű... Az egész mű előadásmódja hallatlanul biztonságos, korszerű, nagyvonalú, a kompozíció minden erőltetettség nélkül újszerű, a mintázás statikailag is kifogástalan... Minden erőltetettség nélkül azt is mondhatnánk, hogy sikerült megteremtenie az egészséges, életnek örülő, a szellemiekben is kitűnő fiatal lány típusát."

---