A leírás 3. része:
Az alkotások címeiben azért van évtizedek óta hatalmas kavarodás és zavar, mert a három női alak mindegyike az Ülő nő címet viselte eredetileg :) A férfiak meg Fekvő, illetve Ülő férfi címet kaptak alkotóiktól. Időközben neveződtek el másképp; és nem minden forrás nevezte a bronzszobrokat egyformán.
A kútszobrokra nem írt ki pályázatot a Képzőművészeti Alap. Szétnéztek a szobrászok művei között, és úgy választottak a kisminták közül.
Idézet Bőgel József értékeléséből: "Végső soron azonban az eredmény meglehetősen felemás. A hat aktszobor eszmeileg csak közvetve van kapcsolatban az egyetemmel, csak annyiban, hogy az egyetem hallgatói fiatalok, ezek a szobrok egészséges fiatal testeket ábrázolnak (igazán csak testeket, mert szellemi arculatot alig!), s így némiképpen emlékeztetik a térre érő szemlélődőt, hogy az előtte lévő nagy épület nem aggszakállúak tanintézménye...
Tréfásan azt mondhatnánk, hogy egyaránt csalódik bennük az egyetemet meglátogatni készülő, s a kőgruppok, reflektorok csodáit kutató és váró, messze földről érkező vándor; az pedig nem is kétséges, hogy mit mondanának Méliusz Juhász Péter és társai a késő utódoknak, ha feltámadva poraikból megtekintenék az átrendezett téren e meglehetősen profánul "öltöztetett" és viselkedő bronzfiatalokat."
A leírás következő része: http://www.kozterkep.hu/~/3236/Vizbe_nyulo_fiu_Debrecen_1964.html

A szökőkút talán legjellegtelenebb szobra Sz. Kürti Katalin szerint.
Ha a most megismert koncepciót nézzük, a mellette, a vele egy vonalban lévő Vízbe nyúló fiú alakjával semmilyen kapcsolata sincs. Ezek szerint Radó Károly és Várady Sándor szobrászok között nem volt alkotó jellegű megbeszélés. A drapériát az ölében tartó Női akt az egyetlen a szobrok között, aki négy másik szoboralaknak is a "hátát mutatja".
Bőgel József látta az eredeti kismintát, és úgy vélekedik a nagyításról, hogy az nem vált előnyére az alkotásnak.

---