A fóti Szeplőtelen Boldogasszony-templom szobrairól gyűjtő-műlap készült valamikor a régmúltban. Nemrégiben a lapon javításokat kellett átvezetni, aminek kapcsán az is kiderült, ebben a formában áttekinthetetlen, célszerű lenne a templom homlokzatán elhelyezett alkotásokat külön-külön lapon bemutatni, teret adva "elveinknek".

A templom építésének történetéből: "A fóti plébániatemplom a magyar romantikus építészet legkiemelkedőbb egyházi épülete." Építtetője Gróf Károlyi István, aki már korábban is tervezte birtokán egy templom építését. Amikor felesége, Esterházy Franciska meghalt döntése új erőt kapott. A gróf 1845-ben adott megbízást Ybl Miklósnak a régebbi templom átépítésére úgy, hogy egy családi temetkezési hely kialakítását is célul tűzte ki. A megfogalmazott igény a stílusra vonatkozóan és felépítésében is rendhagyó volt. Az ide tartozó bővebb leírást, a templom építészeti bemutatása, a kivitelezés menete követhető az első forrásnál.
A templom építésének befejezése 1851–1855 között történt, 1855. december 8-án áldották meg, egy évvel a templom titulusát, ezzel összefüggésben a rajta elhelyezett alkotások koncepcióját adó Szeplőtelen Fogantatás-dogma meghirdetését követően.

A templom külső kialakításának ikonográfiájában a Szűz Máriához kapcsolódó ábrázolások szerepelnek. Ennek csúcspontját az oromzat csúcsán, a két torony között elhelyezett Immaculata-ábrázolás adja, ami már 1853-ra elkészült..A megoldás szokványosnak nem mondható, ahogy azt Anna tanulmányában (2. forrás) olvashatjuk (ld. még a kapcsolt lapon az ebből idézett részletet) amit ajánlok olvasásra.
Fontos megfigyelés, amit (ugyaninnen) érdemes kiemelni. Anna rámutat arra a hasonlóságra, ami Fernkorn zágrábi, azonos témájú alkotásával mutatkozik. Ahogy írja, a két Mária-szobor szinte azonos – annak ellenére, hogy a szökőkúton látható ábrázolás húsz évvel később készült, mint az itt látható..

---