A Petrovácz Gyula által tervezett Herminamezői Szentlélek Plébániatemplom ma neoromán stílust képvisel. Tornyát mégis eredetileg gótikus stílusban építették, ami 51 méter magas volt. A háború alatt megsérült tornyot nem állították teljesen helyre, csúcsíves kiképzését nem korrigálták. Titulusa, a Szentlélek határozza meg ikonográfiai rendszerét,. így valamennyi képzőművészeti alkotás, ami benne-rajta látható, többségében az ehhez igazodik .

85 színes üvegablakot rejt az óriás méretű templom, melyek alkotója Zsellér Imre. Számomra csak később derült ki – némi nyomozást követően, hogy a homlokzaton látható két mozaik is az ő nevéhez fűződik.

Felnézve, a bejárat felett, a magasban elhelyezett alkotásra, felmerül a kérdés, mekkora lehet ez a "kis" alkotás. Megbecsülhetetlen, hiszen a templom mérete, a megmaradt torony így, "csonkán" is lenyűgöző.

Az alkotás középpontjában természetesen a Szentlélek-ábrázolásnál megszokott galamb-motívum látható. Itt a galamb "röpte" a középpont felé mutat.
Feltűnhet, hogy Krisztus fején a töviskoszorú is, míg feje körül a dicsfény ugyanúgy látható. Jobb kezében a keresztet tartja, bal kezét szívén nyugtatja.
Az Atyát fehér szakállas, idős emberi alakban ábrázolta a művész. A feje körül látható háromszögletű dicsfény a Szentháromság-ábrázolások jellemzője. Jobb kezében egy a glóbuszt, másikban egy jogart – végtelen hatalmának jelképét tartja.

---

„A Szentírás beszél az Atyáról, a Fiúról, és a Szentlélekről, de hogy ezeknek egymáshoz való viszonya miképpen lehetséges, csak a negyedik századra kristályosodott ki annyira, hogy a Szentháromság hittételnek (dogma) tekinthető."
A „Szentháromság” kifejezést Tertullianus használta először a 3. században.”

Andrej Rubljov: Szentháromság 1420 körüli ószövetségi ábrázolásában az ikonon három azonos alakú, arcú férfialak/angyal látható, csak a ruházatuk színe különböző.
Az évszázadok során az ábrázolási módja változott. XIV. Benedek pápa 1745-ben megtiltotta a három egyforma alakos Szentháromság ábrázolását. A korai középkorban az Atyát egy kéz jelenítette meg. A 12. századtól egy idős ember. „A barokk korban a Szentháromság dicsőségére került a hangsúly: az Atya és a Fiú közös felhőtrónuson vagy a világmindenséget jelképező glóbuszon trónolnak egymás mellett, fölöttük lebeg a galamb-Szentlélek.”

---