Szabadkán, a Városháza Zsolnay-domborművecskék sokaságával díszített főlépcsőházának fordulójában, kiemelt helyen két madár-szobor kapott helyet. Sokáig kerestem a bizonyítékot, hogy mindkettő Zsolnay-kerámiából készült, mint ahogy azt ránézésre – és persze a környezet alapján következtetve gondoltam.
A két madár elég magasan van, különben sem volt mód ágaskodni és kopogtatni, ami részemről az anyag vizsgálatát célozná. Átnéztem a kapcsolódó tanulmányt, ami a kerámia-alkotások felsorolására és dokumentálására szolgál, ill. ami – ahol lehet – az alkotót is azonosítja. Ezek között nem volt.
Néhány hónap pihentetés után új kereső szavakat adtam be és eredményként, első helyen az itt másodikként szereplő forrás tanulmány-cikke jött le. Itt pedig a cím szerint a Mátyás-üvegablak lenne a téma, mégis (a cikk végén) sor kerül a keresett madarakra is.

Az igencsak szembetűnő helyen, az érkezővel éppen szemben, büszkén és fényesen ülő két madár a történelmi múlt felidézéseként üldögél. Egyikük egy turult, "a magyarságnak a Pannon medencébe érkezését idéző szimbólumát", másikuk a Hunyadi család fekete hollóját formázza, csőrében a gyűrűvel.
Idézve: "Erről a címerállatról kapta Mátyás a Corvinus nevet (a holló latinul Corvus). Szabadka történetének ezt a vetületét a szabadkaiak és az építők jól ismerhették, hiszen már 1886-ban a városról fundamentális monografikus történeti írás jelent meg Iványi István történész tollából.(Iványi István)"

Szabadka történelme kapcsolódik Mátyáshoz, ill. a Hunyadi családhoz. 1439-ben Szabadka királyi birtok. Több mezővárossal együtt Hunyadi János és öccsének "magánföldesúri" birtoka.a Hunyadi-uradalom központja.
Hunyadi Jánost Zimonyban ragadta magával a pestis a nándorfehérvári győzelem után. Szabadka Szilágyi Mihály örökségét gyarapította, akinek halála után unokaöccse örökölte a birtokot. Ő pedig Hunyadi Mátyás, aki 1458. január 24-én lépett trónra – bár néhány év múlva (1464) Szabadkát egy rokonának adományozta.

---