Első ránézésre nehéz feladatnak tűnhet, annak megítélése, mit is látunk. Keresni, kutatni kell, a körülményeket "kiásni".
A történet egyrészt a templom építéséről, egy korszakról szól, amiben megépült. Az előzményeket egy életképtelen kápolna építéséről nem részletezem., A háború után közvetlenül (!) egy új tusculánumi lelkészséget hoztak létre. Nehéz kezdet, néhány év. Az építkezés: megkezdése is már problémákba ütközött. Olvasom (bár nem igazán meglepve), az engedélyek megszerzése is gondot okozott. Az építkezés végül 1963-66 között folyt.
Az új templom felszentelése "egyeztetés" után történhetett, mivel az ütközött volna az '56-os forradalom 10 éves évfordulójával, a titulus a „Mária Az Egyház Anyja”. Azóta kis lépésekben fejlődik. Saját benyomás: a kis templomtér szinte hagyományosan épült templom képét mutatja. "Lakják", látogatják, a környék hitéletének helyszíne.

Amikor közelítettem a helyhez, a kint elhelyezett szobrot nem tudtam hová tenni. Az anyag., a forma... ! A téma azonosítása sokáig foglalkoztatott. Szinte a nyelvemen volt, de nem adta magát. Egészen addig, amíg rá nem találtam Rembrandt festményére, ahol a festő a két főalakot éppen az itt látható helyzetben ábrázolja (ld. a 3. forrást). Éppen csak a fiút apjával mutatja, de tudható, hogy a téma Jézushoz vezet: Lukács evangéliuma 15:11-32. http://szentiras.hu/SZIT/Lk15
Az itt ábrázolt jelenetben maga Krisztus fogadja az eltévedt, bűneit megbánó fiút, a példabeszéd megelevenedik a szobor két alakján keresztül.
A téma képzőművészeti ábrázolása sokrétűségéről szól az Új ember cikke (4. forrás). A példaként felhozott nevek: Dürer, Rembrandt, Meunier, Kovács Margit http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/000611/1001.html
Kerestem az alkotót, de nem jártam sikerrel. Nem csodálkoztam, hiszen az ismertetők (ld. pl az igazán igényes 2. forrás szerinti Phd értekezést) még az építészt sem említik. Pedig a templom melletti kertben, ahol az urnatemető működik, találhatók még stílusukban és anyagukban is egyértelműen azonos kéztől és időből származó alkotások.

Az utolsó pillanat: telefont ragadtam és felhívtam a plébániát. A meglepő információ: az alkotó ismert, Till Aran készítette a beton alkotásokat. Annyi biztosnak tűnik, valamivel később, mint a templom építése, talán az oltáron található "oltárékesség" elkészültével azonos időben(1974). .Plébános úr kedvesen segített és ajánlotta az internetet, ahol igazolást találhatok.
Pontos információt sajnos még nem találtam, pedig átfutottam (egyelőre) a Tüskés Gábor által szerkesztett Till Aran szobrai c. kiadványt is és a Vigília szóba jöhető számait. Annyi biztos, Till Arannak vannak stílusában is hasonló, betonból készült alkotásai és legtöbb alkotása vallási témákhoz kötődik.

---