A kapcsolt lapon már részletesen leírtam a "véletlen" folytán talált szobor, ill. szobrok kapcsán a Szent Szűz, az Egyház anyja templom építésének történetét. A kor, amelyben az elhatározás született, egyáltalán nem kedvezett az ilyen jellegű vállalkozásoknak. A templom 1963 és 1966 között épült " sok munkával és küzdelemmel", de a mai napig szépítik, bővítik, mint olvasható: "...a befejezéséhez közeledik".

Ugyanott leírtam azt is, igen sok energiát fektettem a szobrok alkotójának felkutatására – eleinte eredmény nélkül. Már publikálni készültem a lapot, mikor az utolsó pillanatban megpróbálkoztam egy telefonhívással.
Nagy szerencsém volt, nem mindig fogadják érdeklődésemet ilyen szívélyesen, de abban is, hogy maga a plébános úr vette fel a telefont. A válasz meglepő volt: Till Aran. Aztán kicsit szégyenkeztem, mert összehasonlításban (a lapon fellelhető alkotásokat véve) a stílus elég gyorsan igazolódott. Konkrét információt azonban sem a net-en, sem kis könyvtáramban akkor nem találtam.
Ez az alkotás azonban még egy lépéssel közelebb vitt a bizonyossághoz. Megtaláltam ugyanis a szobor képét, ill. talán a vázlatét. Tüskés Gábor az alkotó életművét összegző könyve 41. sorszámmal jelzett képmelléklete meglehetős azonosságot mutat. A képen az arc elnagyolt, de az alak, a testtartás és a rózsák halma egyértelműen azonosítható.

Az ábrázolás minden részletében Szent Erzsébetet, ill. a személyéhez kapcsolódó rózsa-legenda https://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-szent-erzsebet megelevenedését mutatja. Ugyanakkor meglepő a kontraszt a kecses mozdulat, a "királyi" testtartást biztosító fehér nyak és az alkotás anyaga, a szemcsét beton között.

---