A kegytemplom építésének közvetlen előzményeként 1875-ben civil kezdeményezésre megalakult a "Mária remete Kápolna Egylet" azzal a céllal, felépítik/felépíttetik a kegytemplomot. A tervezés feladatával Schönner Ferencet és Hauszmann Alajost bízták meg, a kivitelezésnél Hauszmann Sándor építőmester közreműködött.
A templomot Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel 1899. október 1-én. Az ottani hirdetőtáblán kihelyezett tájékoztató szerint a templombelső képe változott, 1963-64-ben nyerte el mai formáját. A templombelső képét meghatározó, körben látható jellegzetes freskó-folyam Takács István mezőkövesdi templomfestő tervei alapján készült. míg 1968-ban a szembemiséző oltár.

A templomot Róth Miksa színes üvegablakai díszítik, amikről azonban sajnos, tartalmi leírást nem találtam. Annyi biztos, különböző szentek ábrázolásai.. Az alkotó azonossását több forrás is megerősíti. Szignóját is megtaláltam, az azonban egy másik műlapra tervezett ablakot érint.

A középső üvegfestmény sajnos nem látszik, az oltár, egyben a rajta lévő Boldogasszony-ábrázolás takarásában van. Abban azonban biztos vagyok, egy Mária-ábrázolás lehet, hiszen a templom titulusa, a kegyhely maga a Mária-tisztelethez kapcsolódik.

Jellegzetessége egyes ablakoknak, hogy a megjelenített szentek képe alatt mutatja azoknak a személyeknek portréit, akik a templomépítésben kiemelkedő szerepet vállaltak", ill. a szöveges részek tanúsítják az adományozók nevét. Itt minden ablakon az 1899-es évszám szerepel. (Itt egyelőre egy házaspár képe – ld. Templomablak Anno 1.-3. kép – hiányzik, mivel az az ablak a templomtérben nyert elhelyezést, később kerül sorra.)

A szentélyablakok mindegyikének témáját sajnos nem sikerült egyértelműen azonosítani. Bal oldalon ferences-rendi öltözékben Szent Antal látható a kis Jézussal. A következőn Jézus kezében a báránnyal, vagyis egy "Agnus dei"-ábrázolás. A középső, fent már kiemelt ablakot követően egy szentté avatott pápa képét helyezték el. Ezt feje körül a dicsfény tanúsítja, fején tiarát visel, kezében egy hármas keresztet tart, ami olyan rangot jelöl, ami ugyancsak pápára utal. Pontosan nem tudom azonosítani, a lehetséges lista hosszú https://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=296 – ugyanakkor a templom leírása nem jelez kapcsolódást ilyen vonatkozásban.
A jobb oldali üvegablakon valószínűleg a még kislány Szent Margitot látjuk kezében attribútumával, egy szál liliommal. Vele egy felnőtt női szent, akinek azonosítása szintén gondot okoz. Én Árpád-házi Szent Erzsébetre gondolok, bár koronát nem visel. Ő rokonságban állt Margit-királylánnyal (nagynénje volt, igaz életükben ők nem találkozhattak)

---