Ki tudja, hanyadszor jártam az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotájánál, és merültem el szobrászati alkotásaiban. Tulajdonképpen benn jártam, az ott működő "csokoládé műhely" helyiségében, kifelé jövet csodálkoztam rá a kapubejárat domborműveire. Mosolyogva állapítottam meg, íme, "a kicsi a nagyban", jellegzetes példa.

Én csak csodálni tudom az épület díszeit. Az, hogy ilyen nagy figyelemmel dolgozták ki kis részletében is az alkotók, szinte megmosolyogtatott.
Érdemes külön megfigyelni a "nagyon" jelentkező motívumok látszólagos ismétlődését, ám azok mégiscsak mások, hiszen különbözők a témák, ami hasonló, mégiscsak eltér, egyedi. Az ábrázolt alakok itt is az antik világot idézik, ennyiben "klasszicizálók". Visszaköszön a fal felé fordulva ábrázolt férfialak, bár más kontextusban. Ugyanitt, alul Zeuszt látom, kettejük között egy hölgy bőségkosárral.

A másik oldalon a ugyancsak két férfialak látható, ill. egy fáklyás alak és egy solymász között az anya gyermekével motívum jelenik meg, de itt két gyermekkel: egyikük még karon ülő, másikat édesanyja terelgeti, már nagyobbacska.
Ezen kívül mindenhol apróbb, nagyobb részletek, a puttó virágfüzérrel, mini atlasz-pár... én kitartok véleményem mellett, egyedi alkotások sora.

---