Hosszú idő után kezdtek hozzá Martfűn az önálló katolikus templom építéséhez. Korábban a folyó túloldalán, a tiszaföldvári plébánia látta el a hívek szolgálatát. Az alapkő letételére 1991-ben került sor, ezzel kezdődött meg az építkezés. Bár az új templom még épült, szentmiséket már a tető nélküli falak között, a szabad ég alatt is tartottak.
A templom történetével foglalkozó források nem is említik a felszentelés pontos dátumát. Azt igen, éppen a fiatal egyház-közösségre tekintettel a templom védőszentjének a "hitetlen apostol", Szent Tamást választották.

A belső kialakításnál a titulust adó apostol életének két meghatározó állomását idéző jelképrendszert alkalmaztak. "Az építész a névadó apostol életének két fontos helyszínét, Jeruzsálemet és Indiát komponálta az épületbe. (Tamás Jeruzsálemben találkozott a feltámadt Jézussal és Indiában halt vértanúhalált)."

Meszlényi János sajátos, magyarországi templomban elsőként alkalmazott technikával készült, rézlemezből hajtogatott szobrokat készített, amik a belső tér különböző pontjain kaptak helyet.
A bejárat két oldalán egy-egy szoborfülkében a Szent Család tagjai alakjait helyezték el. A bejárattal szemben állva, jobb oldalon Szűz Mária áll, karján a gyermek Jézussal.
Ezek az alkotások kisebbek, mint a pl. a templomtérben a földön álló Szent Tamás szobra. Gondolom, alkalmazkodva az itt némileg beszűkült tér adottságaihoz.

A jelenet tulajdonképpen az alap-ábrázolást mutatja. Mária elhivatottságának tudatában, egyenes testtartásban áll, arcán szokatlan büszkeség látszik. Érdekes, nem látszik, hogy haja lenne, a testét, fejét is beborító réz-lepel helyettesíti. Előre néz, kezének kis, finom mozdulata sugározza a figyelmet és szeretetet a karján ülő, már nagyobbacska Jézus felé.

---