Balassi Bálint életében jelentős szerepet kapott a közel 6 évnyi lengyelországi kényszerű tartózkodása, mivel édesapjának menekülnie kellett a Magyarországról. Börtönből megszökve Lengyelországba menekült a család, ahol a kamienieci várban éltek https://www.kozterkep.hu/~/35825/Balassi_Balint_Odrzykon_2003.html , és megvették a vár ellátására a közeli két mezővárost is. Egyikük volt Rymanów, ahol a 2003-ban történt Balassi-emléktáblák avatásakor ők is igényt tartottak, és lehetőséget kaptak az iskola épületének bejárata melletti emléktábla avatására.
Büszkén hirdeti a tábla, hogy „a legnagyobb magyar reneszánsz költő itt élt és alkotott”.
Az emléktábla bal felső részén magyarul is olvashatunk idézetet Balassi tollából.

Harminckettődik]
Egy lengyel ének igéről igére és ugyanazon nótára:
Blogosław nas nasz Panie

" Áldj meg minket, Úristen, az te jóvoltodból,
Világosíts meg minket irgalmasságodból
Orcád világosságával, Lelked ajándékával,
Hogy éltünkben ez földön járjunk igazsággal!

Balassi egy lengyel ének dallamára írt, Isten áldását kérő, irgalmasságában bízó, istenes, vallásos költeménye.

Nem csak a tábla őrzi magyarul a költő sorait, de az avató ünnepségen a lengyel diákok magyarul is szavaltak Balassi költeményeiből.

Balassi Bálint Rymanówban fordította magyarra Michael Bock Beteg lelkeknek való füves kertecske című munkáját.
"Balassi tizenhat-tizenhét évesen zseniális munkát végzett: élve a magyar nyelv által diktált lehetőséggel, magabiztosan darabolta fel a kacskaringós német körmondatot akár három kisebb magyar mondatra is, ha a gondolat ritmusa ezt diktálta. A bonyolult német fogalmak esetében hibátlanul rátalált a magyar megfelelőkre.
A német szakosoknak, de a műfordítással foglalkozóknak is tanítani lehetne azt az ösztönösen korszerű műfordítási módszert, amelyet a fiatal Balassi több mint négy és egyharmad százada alkalmazott."

A Beteg lelkeknek való füves kertecske volt az egyetlen Balassi nevéhez kötődő irodalmi mű, amely még haláláig nyomtatásban napvilágot látott - Krakkóban. És az sem lehetett véletlen, hogy a könyv egy Rymanówból származó nyomdász műhelyében készült.

A városhoz való kötődését tehát Kovács István írása alaposan alátámasztja.
http://epa.oszk.hu/03000/03018/00185/pdf/EPA03018_honismeret_2005_01_061-067.pdf

" A Magyar Napló Kiadó megindított egy új sorozatot a Magyar irodalom zsebkönyvtára
fejléccel. A sorozat első kötete Balassi Bálint válogatott verseit tartalmazza, a második kötetben Kányádi Sándor költeményei olvashatók. A Balassi népszerűsítéséért folytatott lengyelhoni tevékenységem legnagyobb jutalma, hogy a Balassi kötethez a verseket én válogathattam, és a költőt én mutathattam be. Úgy tekintek erre a kötetre, mintha ez volna a hatodik lengyelországi Balassi-emléktábla. A legszemélyesebb..."
Kovács István

---