Révai Miklós, Nagyszentmiklós híres szülötte:
" Itt született Révai Miklós (1750-1807), korának legnagyobb nyelvtudósa, az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak (1783) szerkesztője, 1802-től a pesti egyetem tanára, a nyelvtörténeti módszernek úttörője, a magyar helyesírás elméletének kidolgozója. Az ipszilonistákkal (a láttya-féle írásmód híveivel) szemben a jottisták (látja) forma hirdetője. Neki köszönhető a zs mai írásmódja is. Ő volt a Halotti beszéd első elemzője (1803). "

Az obeliszk, szürke gránitból készült az elején egy szép bronz dombormű a tudós profil arcképével és növényi díszítéssel. Alul vésett név évszám és oldalain idézet olvasható.

Ismertető:
"Az ünnep istentisztelettel kezdődött, s utána a Délmagyarországi Tanító Egyesület és a Torontál-megyei Közművelődési-Egyesület díszgyűlése következett. A gyűlés tárgya Kiss Sándor kegyesrendi tanár emlékbeszéde volt.
A gyűlés utána az emlék leleplezése következett. A díszes oszlop a Szegedi- és Deák-Ferenc-utca sarkán áll, a hol nagy sokaság várt már az ünneplők felvonulására. Itt, a lepel lehullása után, Pintér Kálmán kegyesrendi tanár alkalmi ódát szavalt.
Az oszlop Deák-utcára néző alapzatán ez a felírás olvasható: "Fölállította a Torontál-megyei magyar közművelődési egyesület és a délmagyarországi tanító-egyesület nemes lelkű adakozók hozzájárulásával" A Szegedi-utca felőli oldalon pedig: " Ünnepélyesen leleplezte a délmagyarországi tanítóegyesület XXVII-ik nagygyűlése alkalmával! 1893. évi augusztus hónap 25-én." A főhomlokzat felirata pedig ez: "A történeti nyelvészet atyja, Révai Miklós, a nagy, született 1750-ik évi február hó 24-én i Nagy- Szent-Miklóson, Torontál-megyében, meghalt 1807. évi április hó i-én Pesten." Az oszlop-test két másik oldala szintén el van látva vésetekkel. Az egyiken Révai saját szavai: "Ha valaha a megújult haza tisztelni fogja nyelve fenntartásáért eleget szenvedett mártírjait, már előre vigasztalódom benne, hogy engem azoknak számába helyez."
A túlsó oldalon pedig ez a vers van bevésve:
"Kit nem segíte élni nemzeted,
S ki érte őt nyelvében élteted,
Magad szebb jövődre sírodból keléi:
Neved szívünkben mindörökre él!
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. szeptember 3.)"

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02061/pdf/02061.pdf

"Az emlékoszlopa gránitból a torontál-megyei néptanítók adakozásából, melyen dombormű arcképe van, Holló Barnabástól, Csaplár Benedek 4000 frt költségén. Ez szülővárosának piacán áll és 1893. aug. 25. leplezték le."
Egy mesterséges kis dombon állt, az egykori piactéren.

" Révai tiszteletére szülővárosában emlékoszlopot állítottak 1893-ban, a torontáli néptanítók adakozásából, az oszlopon elhelyezett bronz Révai-dombormű készítője Holló Barnabás. Az emlékoszlop 1925-ig állt Nagyszentmiklóson, amikor Eminescu-szobrot helyeztek el a talapzaton. A Révai bronzrelief sorsa ismeretlen, de feltételezik hogy beolvasztották."

Lebontása:

katolikus lexikon:
"- Nagyszentmiklóson Eminescu szobrát tették Révai Miklós költő mellszobra helyére. - "
Magyar Nemzet:
"A nagyszentmiklósi Eminescu-emlékművet 1925. október 11-én avatták föl. Egyszerű és olcsó módját választották a szoborállításnak: Révai Miklós helyébe Mihail Eminescut tették. Jelen volt Octavian Goga, akkor már nem miniszterként, hanem a Román Akadémia képviseletében; a kultuszminisztériumot Ion Minulescu költő és Aron Cotrus író és költő képviselte"

---