Évek óta tudtam már erről, a készülő szoborparkról, pontosabban a mellszobrok csokráról, amit Béres János szobrászművész készített a neves borozó melletti területre. A sorozathoz sorolható alkotások első tagját kb. 2011-ben készítette, ez éppen az az év, amikor regisztráltam a Szoborlap/Köztérképen.
Badacsony viszont messze van, idén jött el az ideje, hogy elszántam magam a kirándulásra. Ennek nagyrészt ösztönzője volt a tény, az elkészült alkotásokat szoborparkká szervezték, „A reformkor nagyjai Badacsonyban” címmel avatták fel.
A sorozat tagjai carrarai márványból készültek. A megformált személyiségekben közös, hogy így, vagy úgy kötődnek a Balatonhoz.

Ranolder János (1806–1875) veszprémi püspök a legenda szerint, amikor felment a badacsonyi bazalttornyok alá, ráeszmélt a látvány szépségére. Erről Eötvös Károly ír a"Balatoni utazásban". Addig az ideig a főpásztor úgy hitte, Nápoly és a Sorrento vidékén láthatja a legszebb tájat. A hegyre érve jószágkormányzójának mondta: „A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely, ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem, a bazalttorony tetejére emeljetek egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére. És vegyétek meg nekem az elpusztult szőlőket, és tanítsátok meg az embereket az okos szőlőművelésre. Egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak: minden szépséget itt együtt lássanak!”

A cikk, amiben ezt olvasom, éppen a megépült nyaraló lehangoló, lepusztult állapotáról szól (2017, harmadik forrás). A püspök által állíttatott kereszt Badacsony délnyugati oldalán áll 1857 óta, amihez a fenti történet köthető. Az emlékhely létrejöttének története, ill. egy hozzá kapcsolódó legendáról lehet olvasni a második linken.

A bortermelés fellendítésére Csopakon, Badacsonyban, stb. telepíttetett szőlőket, "modern alapokra helyezve ezzel a fajtanemesítést". Sokat tett a szőlőtermesztés népszerűsítése érdekében.

---