A reformkor nagyjai Badacsonyban címet viselő szoborparkot az elmúlt év nyarán avatták Badacsonyban. "A carrarai márványból faragott reformkori arcképcsarnok az elmúlt években kelt életre Béres János Vajda Lajos-díjas zalaegerszegi szobrászművész szentgyörgyvölgyi alkotóházában. A megörökített neves személyiségek közös vonása, hogy valamennyien kötődtek a Balatonhoz..." ^[1]
A "válogatásnál" költőket, művészeket és közéleti személyiségeket vettek sorba, akik az adott korban a Balaton környékét keresték fel, "Új hazát láttak benne, hazát a Hazában", ahogy az alkotó ugyanott (más, érdekes gondolat között) nyilatkozta.

Pauler Tivadar (1816–1886) jogász, politikus volt, aki Deák Ferenc ajánlására 1871-72-ben vallás- és közoktatás-ügyi miniszteri megbízatást vállalt, majd több kormány megbízására igazságügy-miniszter volt. Birtokot vásárolt Badacsonyban és ezt követően minden nyarát Badacsonyban töltötte.
Életrajzi adatokat, munkásságának kevésbé szokványos leírását keresve, meglepetésemre bőséges leírást találtam róla és írásairól a "Magyar írók élete és munkái" (Szinnyei József) című tanulmányban: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/p-9E91B/pauler-tivadar-9FD87/

A szoborpark tíz, már felavatott alkotása bemutatásának végére értem. Egyik műlapon említettem már, itt most ismétlem, a tizenegyedik alkotás Bereményi Géza ihletett sorait tartalmazza... márványba vésve. Ebből idézek (ld. a fényképet is):
"...Midőn még Tihanynak echósan szólt kedve,
Szellemalakokként tódultak a hegyre
Szívtetsző zenékre czifra táncot járni,
Tehátrum tervezni, poézist tsinálni.
Déryné szopránja, borvendég zsivajja,
Tükrös tó nympháit hívta Badacsonyba,
Gazdák és poéták, Thália papjai,
Gyűltek ide hajdan szüretet tartani.
Mert hogy emeltétek a nemzeti lelket,
Mostani embertől szobrot érdemeltek,
Éljetek állandó tenyésző hűségben,
Egymást vigasztaló igaz szívességben."

---