Egy sokat látott alkotás köztes állomása. Tulajdonképpen a történet már ismerős, hiszen a jelenlegi helyen mutató műlap összefoglalja a mű történetét. Nem sok újat tudtam meg, hacsak azt nem, hogy a Sportlovas több forrás szerint (tévesen, vagy elnagyoltan) elsőnek mondott állomása az egykori, háborúban lebombázott, majd több napig égve elpusztult Ritz Szállónál volt felállítva, a mai Eötvös tér déli oldalán. Ez utóbbi fontos nekem, mert a különböző forrásoknál megadott utcanevek ma már nem élnek.
Így azonban a történet csonka, próbálom időrendben – akkor is, ha ismétlés.
Az alkotást az 1950-es évek elején rendelték meg, eredeti rendeltetése szerint (párjával, Szabó Iván Sportlovasnő c. szobrával együtt) az épülő metró Népstadion úti állomásépülete keleti, illetve nyugati bejáratához, ahol a széles lépcsőfeljárat két végpontjára tervezték felállítani.
Ám az építkezés évekkel húzódott (melyik nem?). Hiába volt készen már 1953-ra mindkét alkotás gipszmintája, sőt bronzba is öntötték a következő évben, de új helyet kellett nekik keresni. A két lovasszobor útja elágazott.
A Sportlovas c. alkotást előbb a Műcsarnok lépcsősorán, a jobb oldali mellvéden helyezték el, innen került négy év múlva a Dunakorzó mellett húzódó szállodasor egyike, az egykori porrá égett Ritz Szálló térségének déli oldalára, ahol akkora egy kis játszóteret alakítottak ki.
Húsz év múlva azonban új szálloda (Fórum Szálló) építéséről döntöttek, így az alkotásnak megint csak új helyet kerestek. A budai oldalra helyezték át, azóta (ha igaz), itt, a Germanus Gyula parkban meg is állapodott.
További, esetleg itt elnagyolt, ill. járulékos információt a kapcsolt műlap tartalmaz.

---