A Heim Pál Gyermekkórházban jártam. Kerestem valamit, de sikertelenül... egyelőre. A kutatás során bejártam az egész területet, némi helyismeretre is szert tettem. Apróság (?), amit találtam, régidők emléke, egykor volt intézmény, a valaha itt működő előd hátramaradt apró emlékjele.
Nem tudtam, milyen bonyolult történetbe vágtam a fejszém, amikor ennek az emléknek háttér-történetét próbáltam kibogozni. Nem is ígérem, hogy a teljesség igényével ismertetem a részleteket, a feltüntetett forrásokban minden elolvasható.

A Magyar Királyi Központi Állami Gyermekmenhely a 20. század elején jött létre. Hosszas szervezés és előkészítés után az építkezés 1905-ben kezdődött meg, az 1907-es átadáskor saját épületükbe költözhettek a menhely lakói.
Ybl Lajos, a menhely tervezőjének Építő Ipar 1907-ben megjelent cikkéből kiderül, az épület megfelelt minden korszerű elvárásnak. Központi fűtéssel, csatornahálózattal, "korának legmodernebb villanyvilágító és erőátviteli berendezésekkel, villámhárítóval, telefonnal és „villanyos csengővel” felszerelt menhelyen Róth Miksa által festett ablakokat helyeztek el." – melyek egyikén a felirat: „Az örök szeretet nevében.”

A külső homlokzatra Ligeti Miklós által készített figurális díszek kerültek és a Zsolnay-gyárból származó majolika díszek is színesítették.
Bár nem kevés korabeli fényképet végignéztem, sajnos nem sikerült olyat találni, ami ezeket az igényes díszítményeket meg tudná mutatni. A szobrokat nagyon sajnálom, a fríz maradványa a stílust, a színeket legalább felidézi.

A gyermekmenhely túlélte a történelem több viharát, a két világháborút is, bár itt-ott sérüléseket szenvedett. A vég – idézem: "Amikor 1978 decemberében, a metró építésére hivatkozva az Állami Gyermekmenhely eredeti épületét lebontották – nem csak maga az épület tűnt el, hanem vele együtt a menhely szellemisége is." (A cikk az 1945-öt követő idők változásaival, a történtek kapcsán társadalompolitikai kérdéseket is felvet... ld. ott ^[2] p.632.)

A fríz fennmaradt részletén két kicsit komoly leányarc virágokkal övezett arca néz ránk. Vörös hajukat kétoldalt masni fogja össze, ami a kisebb-nagyobb piros virágokkal összefonódva köt át a másik archoz. A maradvány alatt elhelyezett tábla felirata emlékezik az egykori menhely eredeti Zsolnay frízére, a fentiek ismeretében mondhatjuk az egykori gyermekmenhelyre.

---