Nagy változások történnek a budai vár területén. Az ú.n. Hauszmann program keretében újra felépítették a világháborúban megsérült, majd lebontott lovardát és további épületeket. A munkálatok jó ideje folynak, de hamarosan végéhez érnek. A terv része a Csikós-szobor visszaállítása eredeti helyére, a lovarda elé. Izgatottan vártam/vártuk ezt a fejleményt, hiszen jó ideje "átmeneti" helyén, a Hunyadi udvarban lebontott – hírek szerint restaurálásra elszállított – szobor erősen hiányzott.
Utóbbi időkben jöttek a jelzések, mozgás van. Nemrégiben felszállították régi/új helyére, de látni nem lehetett. Később, a hivatalos úton amúgy megközelíthetetlen lovarda előtt nagy faládák tornyosultak. ^[1] Mint kiderült, a felújított alkotást több részletben csomagolva szállították helyére, majd ott szerelték össze, ill. végezték el az utolsó simításokat is. ^[2]
Itt köszönöm meg Margó jelzését, hiszen ő szerette volna az új műlapot elkészíteni, de – bár többször volt a "színhelyen" – most akadályoztatása miatt nem tudott "rámozdulni" a friss hírre. Értesített, én pedig bizonytalanra, de ígértem.
A helyzet nem könnyű. A "már volt" és mindig lesz szobor teljes pompájában a helyén van. A lovarda épülete is láthatóan elkészült, talán már csak némi térrendezés van hátra (igaz, ami látható, a külcsin). Az épület mégis palánkok fogságában áll, az augusztusi 20-i ünnep előtti rendezvények csak nehezítettek. Magyarul, nem közelíthető meg, ill. egyelőre csak a Széchenyi Könyvtár folyosójáról kitekintve látható (ez viszont más forrás).

Gondolkodtam, mit lehet újat mondani az alkotásról, hiszen a kapcsolt lapon, ahol az "utód" (egyben a mostani elhelyezéshez képest "előd" alkotás) látható, minden ismert információ szerepel már. Talán, ha mást nem is..., más megközelítésben.
Liber Endre mindent átfogó könyve ^[4] a 30-as években jelent meg, az előszóban írtak szerint 1933-ban zárta le a gyűjtést. Itt, a 233. oldalon szerepelnek a szoborhoz kapcsolódó információk. Ezeket a könyveket szeretem, mert korban közel állnak a valós történésekhez (persze tudjuk, semmi nem lehet hiba nélkül való). Ahogy elnézem, Rajna katalógusa is épít ezekre az információkra.
Ifj. Vastagh György másfeles életnagyságú Csikós című "szoborműve" vörös rézből készült, egy "szilaj mént elővezető csikóst ábrázol." A megrendelő a királyi palotaépítő bizottság volt (1899). Az akkor kitűzött cél szerint az alkotás a királyi palota magyar jellegét volt hivatott hangsúlyozni, azért határoztak magyar tárgyú szobor (szobrokat ír) elhelyezéséről, ill. megbízták az alkotót ennek elkészítésével.
A művész egy "tőrőlmetszett" hortobágyi csikóst ábrázolt, míg a ló megfelelő megmintázása érdekében a bábolnai ménes paripáit tanulmányozta. Felállítása előtt az alkotás bemutatásra került a párizsi világkiállításon (1900).
A "Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez" c. könyv ^[3] bejegyzése a számunkra már ismert kiegészítést teszi: az alkotás építészeti részét maga Hauszmann Alajos ("dr. épm.") tervezte (amit itt most nem jelölök, mert nem vagyok meggyőződve róla, hogy a talapzat azonos az egykorival). Megjegyzés itt: "a csikós keze az eredeti mintán a ló szájához közelebb volt, kiveréskor elhúzták."
A Csikós szobrát tehát a világkiállítást követően a lovarda előtt helyezték el. Röviden a sorsfordulókról: a II. világháború vége felé súlyosan megsérült. Hosszú egyeztetések után döntöttek helyreállításáról, amire neves csapat szerveződött (ld. a kapcsolt lapon). Mivel a lovardát lebontották, új helyére a Hunyadi udvarba, a Nemzeti Galéria 'C' épülete elé helyezték 1982-ben.
És ahogy Hauszmann annak idején a Várpalota udvari őrsége számára az épületet felépítette, most a Hauszmann program újjáépíttette. Így kerülhetett újra – két év kényszerű távolét után – egykori helyére a lovát fékező csikós.

Szolgálati közlemény: a kapcsolt műlapról azokat a képeket, amik ehhez a színhelyhez kötődnek, áthelyeztem ide.

---