Nemrég fülest kaptam, hogy az egyik XIV. kerületi középiskola sok szép alkotást rejt magában. Nem sokat tétlenkedtem, nagy lendülettel belevágtam. Az intézmények többsége mostanában nem nagyon szokott büszkélkedni a náluk lévő alkotásokkal, sajnos több helyen eltakarják vagy lefedik az előző rendszerben készült és ezáltal "divatja múlt"-nak tartott alkotásokat. Jelen iskola esetében ez teljesen másképp működik. Már akkor nagyon örültem, amikor a weboldalukon az iskola történetére kattintottam és a harmadik bekezdésben részletesen fel vannak sorolva a Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek alkotásai, de amikor személyesen láthattam ezeket a csodákat a fellegekben repkedtem.

Az aulába belépve balra található Vilt Tibor ^{[1] [2]} szobrászművész, az iskola névadójáról, Kaesz Gyuláról ^[3] készített portréja, ami nem csak egy szimpla büszt. Elsőre engem is megtévesztett, de itt egy teljes kompozícióról beszélünk. A mellszobor középen egy fa oszlopon áll, mögötte egy asztalos gyalupad, rajta egy szék illetve egy fakocka, melyen Kaesz Gyula neve olvasható. Bal oldalon kis vitrinben az alkotás makettje, tervrajzok és a Képzőművészeti Lektorátustól kapott levél látható, melyben megbízzák az alkotás elkészítésével 1975. novemberében.

"Balázs Gyula iskolánk első igazgatója 22 évig vezette az intézetet, irányítása alatt sok hazai és külföldi elismerés birtokosai lettünk. Az Ő javaslatára vette fel intézményünk Kaesz Gyula belsőépítész-tervező nevét 1975-ben. Kaesz Gyula emlékére 1977. áprilisában avattuk fel a már említett Vilt Tibor Kossuth-díjas szobrászművész emlékművét az iskola előcsarnokában, melynek avatásán Kaesz Gyula özvegye, Kaeszné Lukáts Kató is részt vett." - olvasható az iskola történetében.^[4]

Végezetül kicsit visszakanyarodnék a bevezetőben leírtakra: igen, így kell ezt! Büszkén vállalni és hirdetni országnak-világnak, hogy milyen felbecsülhetetlen kincsek vannak az intézményben: emlékmű, mozaik burkolat, faintarzia, bronzrelief... Halkan megemlítem, hogy a folyósok telis-tele vannak a tanulók által készített faintarzia képekkel és szebbnél-szebb fa- és bútoripari vizsgadarabokkal. Csak kapkodtam a fejem.

Hálás köszönetem kísérőmnek Kellnerné Füzi Mária igazgatónőnek, aki munkatársaival vigyázza, óvja és nagy becsben tartja ezeket a műalkotásokat!

Nemsokára érkezik a többi alkotás is az iskolából, műlapok folyamatban...

---