Néha van úgy, hogy a helyszínen elkerüli az ember figyelmét egy fontos részlet. Nemrég a Prohászka Ottokár-emléktemplomban jártam, hogy új fényképeket készítsek a "lánglelkű" püspök tekintélyes síremlékéről. Kifelé jövet a templom előterének szobrait is lefotóztam, de csak otthon, a gép előtt vettem észre, hogy szignó is van a műveken. Kiderült, nem akárkik készítették eme gyönyörű szép alkotásokat.

Jobboldalt a gyermek Jézussal ábrázolt Páduai Szent Antal 150 centiméteres, carrarai^[1] márványból faragott szobra látható, talapzatán a művész kézjegyével és a készítés évével: "Bory J. 1941". Utánanéztem: természetesen szerepel Magony Imre Bory Jenőről szóló könyvében, mely szerint a mű tulajdonképpen a kaposvári Püspöki Nagytemplomban található Bory-alkotás tükörképe^[2].

Bory Carrarában, a világhírű Paolo Triscorina műhelyében tanulta a márványfaragást.^[3] Miután megbízták a vízivárosi templom megtervezésével, 1908 októberében egy önálló kiállítást rendezett a Szent István teremben, a plébánia építésének javára - az eseményen részt vett Prohászka Ottokár is, aki egyenesen Michelangelóhoz hasonlította az akkor még csupán 26 éves művészt.^[4]. A püspök földi maradványai 1938-ig a Hosszú temető kápolnájában nyugodtak, mígnem azokat a Szent István-emlékév alkalmából áthelyezték az emlékére épített, monumentális templomba - három évvel később méltó helyre került Bory remek márványszobra az épület előterében: Dr. Grenspergel István egri főorvos, fehérvári apát adományozta az alkotást a plébániának, kanonok nagybátyja emlékére - felszentelésére az utolsó adventi roráte végén került sor.^[1]

---