Szombathelyen a Hollán Ernő utca, Berzsenyi Dániel tér, Szily János utca és a Vár köz által határolt épülettömbben található a Szombathelyi Püspöki Palota. Annak kertje nyugati irányban van. A kertben áll egy mellszobor.

2016. november 7-én a Vár közből nyíló gazdasági bejárat kapuja éppen nyitva volt, amikor arra sétáltam. Besurrantam a kertbe és megláttam a mellszobrot. Gyorsan körülfényképeztem, majd távoztam.

A fényképeim azt mutatták, hogy van egy talapzat, amely hatszög keresztmetszetű. Ez régebbinek tűnik, vagy legalábbis a mészkő anyagát jobban megviselte az időjárás.

A talapzaton van a mellszobor. Ez későbbinek tűnik, vagy legalábbis a kiváló fehér márvány anyaga nem kopott meg. A mellszobor egy rövid hajú, fiatal arcú férfit, egy egyházi személyt ábrázol. Mellén gyöngysorral díszített kereszt van.

A mellszobor déli oldalának alján két térdelő, lehajtott fejjel imádkozó nőalak van domborművesen. Jobb felé ezt a feliratot vésték: SI DEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS. A latin felirat jelentése: Ha Isten velünk, ki van ellenünk? Bal felé domborművesen egy főpapi kalap, mégpedig püspöki kalap van, lelógó zsinórokkal és bojtokkal, így a mellszobor egy püspököt ábrázol.

[Könyvtárba mentem és szombathelyi fényképalbumokat lapozgatva találtam rá a mellszobor képére ebben a könyvben: Zsámbéky Mónika - Németh József: A szombathelyi püspöki palota. Szombathely, 2010. Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó. p. 135. Itt van a kép, ezzel az aláírással: "Széchenyi Miklós püspök mellszobra, Tóth István alkotása."]

Így megtaláltam, hogy Széchenyi Miklós (illetve, mint később kiderült pontosabban Széchényi Miklós) püspököt ábrázolja a mellszobor. Azonban a szombathelyi püspökök között nem volt ilyen nevű, sem Széchenyi, sem Széchényi.

Széchényi Miklós püspök csak egy volt: a szomszédos egyházmegyének, a győrinek volt püspöke. 1868-tól 1923-ig élt. 1901-1911-ig volt győri, majd 1911-1923-ig nagyváradi püspök. A mellszobor bojtjai egy címert fognak közre. A címer megegyezik a gróf Széchényi család címerével: hármas halom, kettős kereszt balra felül és jobbra alul, galamb koszorúval a csőrében középen, nap felé repülő madár jobbra felül és balra alul. Felül a grófi korona.

A mellszobor alkotója azonban nem Tóth István (1861-1934) szombathelyi szobrász, hanem Ligeti Miklós (1871-1944) budapesti szobrászművész. Ezt Ligeti Gábor (1949-2015) kutatta fel. Egy Széchényi Miklós mellszobrot ábrázoló fekete-fehér fényképet is talált (a balatonlellei Kapoli Múzeum és Galéria fénykép-gyűjteményében) és azt 2012. október 10-én közzétette a Köztérképen. A fénykép teljesen megegyező képet mutat a Szombathelyen lévő mellszoborral. Ligeti Gábor ezt a szöveget is közölte:
"A Nemzeti Szalon 1904. évi téli tárlatán mutatta be Ligeti Miklós először portréit a nagyközönség előtt. A több teremnyi büszt meglepetés volt az addig csak az Anonymusról ismert ifjú mestertől. Szerintem voltak jobbak – én mondhatom –, de a korabeli média szerint a legnagyobb sikert gróf Széchenyi Miklós győri püspök 5/4-es portréja aratta. A Pesti Hírlap tudósítója szerint: ”...a magyar Rodin, megint finom, mint a lehelet...” A carrarai márványból készült elegáns portré püspöki ornátusban ábrázolja a fiatal főpapot. Sokáig azt hittem, fiatalabbnak mutatja a portré, mint valójában volt a megmintázásakor, hogy energikusabbnak tűnjön. Sokat tett, épített, nem kímélve magánvagyonát sem. A kreativitás pedig – a fiatalság privilégiuma. Széchényi Miklós, gróf (1868–1923) egyházi író, győri, majd nagyváradi püspök. 1890-ben szentelték pappá. 1892-ben az esztergomi érseki udvarba került. Ugyanabban az évben megkapta a jáki apátsági templomot. 1898-ban a Pazmaneum kormányzója és esztergomi kanonok lett, 1901-től győri, 1911-től nagyváradi püspök. Fiatalon, vakbélgyulladásból lábadozva hal meg. … A főpap dinamikus alakja, előoldalán az egyházi címerrel, tiszteletet parancsol. Sajnos ezt a szobrot sincs szerencsénk más módon, csak fotón látni. Nem tudnak róla sem Győrben, sem Nagyváradon. …"

Szombathelyen a püspöki palota 1778-1783-ig épült. A mellszobor éppen azon a helyen van, ahol korábban a vártemplom volt. Itt a középkorban már állt egy templom, amit a barokk korban kibővítettek, mint a város plébániatemplomát. Az a régi templom 1794-ben került elbontásra, miközben a szomszédban a székesegyház 1791-tól 1814-ig felépült.

---