A szobrászként ismert Körmendi-Frim Jenő és felesége, a keramikus-festő Fejérváry Erzsi 1927-ben vásárolták meg az épületet^[1], és műtermük annak 1938-as eladásáig ^[2] itt működött, ezért erősen gyanítható, hogy a – némi képzavarral élve – puttó által meglovagolt oroszlánt mintázó, nagyméretű dombormű a mellette álló tondóhoz hasonlóan valószínűsíthetően a férj munkája, hiszen arra semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre, hogy az épület 1927 előtt is műteremként szolgált volna, vagy ugyanez történt volna vele 1938 után.

A vadállatot szelídítő puttó ábrázolása nem egyedi, hiszen az elmúlt évszázadok, sőt, a XIX. és kora XX. század művészetében számos hasonlóra bukkanhatunk – kitűnő példa minderre Antonio Pandiani (1838-1928) bársonybevonatú talapzaton álló, ezüstből és bronzból született, részben aranyozott munkája: http://www.artnet.com/artists/antonio-pandiani/putto-taming-lion-Y9WkehGcpAcDBA-P6iuvcw2

---