Ez egy olyan téma, amit már 2014-ben elkezdtem. A Budavári Palota Oroszlános kapuja óriási és összetett. A kezdetekkor a két oldalon elhelyezett allegorikus szobrokat dolgoztam fel (ld. a kapcsolt lapokat). Elkerülhetetlen volt a környezet bemutatása, mint ahogy itt sem kerülhető meg a szobrok említése. Megeshet, lesz átfedés.

A kapu "architektúrájának első tervét" valószínűleg még Ybl módosította. Megtartotta a "hármas diadalívszerű nyitásrendszert", de a a közbenső pillérekre a korábbiak helyett oszloppárokat állított. A szélső mezőkben elhelyezett szoborfülkéken nem, de a bennük elhelyezett alakok tervezett figuráján változtatott és Fadrusz oroszlánjai elhelyezése is véglegesítésre került. ^[1] A megvalósítás viszont már Hauszmann idején történt.

Az Oroszlános kapu két oldalán, a hármas kapu két szélső íve felett láthatók az említett szobrok. A középső ív felett egy, a vár építéstörténetét rögzítő márvány emléktáblát helyeztek el, amit két angyalfigura vesz közre. Mindezek felett egy ablak van, aminek díszítményei: két oldalon különböző harci eszközök (pajzsok, sisakok) hirdetik a hely szellemét. Legfelül Nagymagyarország koronás középcímere látható. ^[2] A korona a kompozíció csúcsán igen impozáns. A címer szépen és részletesen kidolgozott, megfelel a leírásnak: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_c%C3%ADmere#C%C3%ADmerv%C3%A1ltozatok_a_kiegyez%C3%A9s_(1867)_ut%C3%A1n

A márványtábla felirata nagy történelmi neveket említ: "A vár építése / kezdődött 1246 évben IV. Béla alatt, folytatódott / Nagy Lajos, Zsignond, Hunyadi Mátyás, / Mária Terézia, nyugati részében pedig / I. Ferenc József / idejében."

A kapu díszítése valamilyen szinten egy tanulmány. Jellemző éppen a 60-as évekre, amikor a műemléki felújítások alkalmával különösen figyeltek arra, hogy az eredetit megkülönböztessék az újtól, a pótlástól. Különösen látszik ez az egyik angyal arcán (kezében könyv: Historia).

---