Az Oroszlános kapu udvar felőli oldalán a másik oldal kapcsán már bemutatott díszítmények, azok változatai, ill. néhány részletben eltérő elemek szerepelnek. A 2014-ben már bemutatott szobrok kétoldalt szintén a kapuhoz tartoznak: a Festészet és Szobrászat allegorikus nőalakjai, eredetileg Jankovits Gyula alkotásai.

A kapu "architektúrájának első tervét" valószínűleg még Ybl készítette, ill. módosította. A "hármas diadalívszerű nyitásrendszer" közbenső pilléreire a korábbiak helyett oszloppárokat állított. A szélső mezőkben elhelyezett szoborfülkéken nem változtatott, de a bennük elhelyezett alakok tervezett figuráin igen és Fadrusz oroszlánjai elhelyezését is véglegesítette. ^[1] Ezt a változatot vette át Hauszmann, ez valósult meg.

A kapu középső ívét Nagymagyarország koronás középcímere zárja. ^[2] A korona kimagaslik, önálló szobrot alkot. Maga a középcímer részletesen kidolgozott, megfelel a leírásnak: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_c%C3%ADmere#C%C3%ADmerv%C3%A1ltozatok_a_kiegyez%C3%A9s_(1867)_ut%C3%A1n

A címer alatt lévő ablak gazdagon díszített. A párkányon kétoldalt különböző harci eszközök (pajzsok, sisakok) hirdetik a hely szellemét. Ez alatt, vagyis a kapuzat középső íve felett a vár építéstörténetét rögzítő márvány emléktábla látható. Tartalmát tekintve azonos a másik oldal változatával, de itt latin nyelven. A vár építésében szerepet játszó történelmi személyiségek: IV. Béla, Nagy Lajos, Zsignond, Hunyadi Mátyás, Mária Terézia és I. Ferenc József.
Az emléktábla két oldalán egy-egy angyal foglal helyet. Egyikük kezében egy könyvet tart, felirata: Historia. Másikuk bal kezében egy kürtöt fog. Szinte meglepő a kompozíció gazdag, szinte szecessziós jellegű növény és gyümölcsökből álló díszítése.
Itt látom a legtöbb eltérést a másik oldallal történő összehasonlításban, de nem igazán tudom megállapítani, hogy ez az eredeti alkotói szándék, vagy a műemléki felújítások "eredménye".

---