A szobor feliratai, amelyeknek nyomait, részleteit az oszlop két oldalán és hátulján meglelhetők, már nem olvashatók.
A pillér tetején, közvetlenül a Madonna alatt minden bizonnyal az állíttató mecénás címere látható,- erősen átmeszelt állapotú.

Útmenti szobrokon a passiójelvényeket leginkább a szenvedéstörténettel kapcsolatosan készült alkotásoknál látjuk: Ecce homo, (Szomorkodó Jézus), Pieta szobroknál, … .
A nagylózsi esetében egy Madonna szobor talapzatán, amelyet 1730 tájékán emeltek, a pusztító pestisjárvány emlékére.
A Madonna mellett látható Szent Rozália un. „pestisszent” alakja a feszülettel.
„Gróf Széchenyi György okt. 27-én Sopronból írta: »az pestis Szentmiklóson az Fertő mellett tagadhatatlan, hogy az másvilágra hordja az embereket szaporán, de hála Istennek Rábaközön kívül másutt még nem hallottuk, hogy rontott volna embereket Soprony vármegyében. Hanem Vas vármegyében tagadhatatlanul szörte szílyel kaszál az mirigyes halál.«”^[1]

A talapzatot szemlélve megelevenedik előttünk Jézus szenvedéstörténetének minden jelenete. Júdás árulásától a keresztről való levételig.
Elülső és hátsó oldalán a szenvedés eszközei, Krisztus fegyverei (arma Christi) közül:
- Krisztus keresztjén a kakas, mely Péter árulására emlékeztet,
- a szárak metszéspontjánál a töviskorona, felette az INRI, melyet Pilátus rendelt írni.
A kereszt vízszintes szárán:
-a kehely, - amely az utolsó vacsora kelyhe, „az új és örök szövetségé…”, ^[2]
-a lámpás- „…Júdás kapott egy csapat katonát, és a főpapoktól és a farizeusoktól pedig szolgákat, és kiment velük…” ^[3] az áruló Júdás és csapata lámpákkal, fáklyákkal és fegyverekkel fölszerelve fogta Krisztust az Olajfák hegyén.
- az ostorok, mellyel korbácsolták.
-fogó és kalapács, - a keresztrefeszítés, és a keresztről levétel eszközei,
-egymást keresztezve az izsóp, amivel ecettel kínálták, a lándzsa, mellyel megnyitották oldalát.
A pillér hátoldalán:
- a szégyenkő, amihez kötözve megkorbácsolták, és
-a bíbor köpeny, melybe öltöztetve gúnyolták a katonák, de ez lehet az az egybeszőtt, varratlan köntös is, amely Jézussal együtt növekedett, amelyre a katonák „sorsot vetettek….”, értékes volta miatt nem daraboltak szét, amely Krisztus „királyi jelvénye” is. (A trieri Szent Péter-székesegyházban őrzik Krisztus köntösét. 1107 óta élő hagyomány szerint 330 körül Szent Ilona ajándékozta a trieri dómnak. 1512-ben helyezték ki először nyilvános tiszteletadásra.)^[4]

---