A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása 1825. november 3-án a reformországgyűlés alsótáblai ülésén kezdődött el. Működéséhez Gróf Széchenyi István felajánlást tett: „ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” ^[1]
1831 februárjában volt a szervezetnek, a Magyar Tudós Társaságnak az első közgyűlése. 1840-ben felvette az Akadémia nevet. ^[1] A szervezetnek 1865-ben lett székháza, palotája ez az épület, melyet adakozásból emeltek.
A palotát eredetileg a Múzeum-kertbe tervezték. Azt a tervet elvetették, 1860-ban határozták meg a palota helyét a Duna-parton és vették meg a telket. Az építőbizottság azt javasolta, hogy nyílt pályázat „csődület”^[4] helyett neves építészeket szólítsanak fel tervek készítésére. Henszlmann Imrétől, Heinrich von Fersteltől és Ybl Miklóstól kértek terveket. Szkalnitzky Antal dolgozta ki a feltételeket és ő maga is adott be tervet. Ybl Miklós visszavonta beadott pályázatát. Az építőbizottság egyik pályázatot sem fogadta el „költségvetés híján nem tudott megállapodni s a beküldött tervek sorában stílus dolgában nem volt miből válogatnia”^[4] indoklással. Felkérték Leo von Klenze bajor királyi építészt és is Friedrich August Stülert, a berlini Építészeti Akadémia tanárát is tervek készítésére. ^[2] Akik 1861 májusában nyújtották be terveiket. Az építőbizottság Friedrich August Stüler terve mellett döntött.
1862 áprilisában megkezdődött a palota építése. „Háborgás”^[4] volt, „hogy a nemzet áldozatkészségéből épülő palotát idegen mester tervezte”^[4], így Stülernek az építés vezetéséről le kellett mondania és az építő bizottság ezt Ybl Miklósra és Szkalniczky Antalra bízta.

Az ünnepélyes megnyitóra 1865. december 11-én került sor.^[2] Egy másik forrás szerint „december 7-én nagygyűlés keretében avatták fel….báró Eötvös József másodelnök tartotta a fölavató beszédet” ^[4]

Az első emeleti középső ablak fölött Magyarország angyalokkal közrefogott címere van. Izsó Miklós „sajátkezű munkái a térdeplő géniuszok is, a melyek a többi négy ablak fölé rakott feliratos márványtáblák kőkeretét tartják.” ^[4]. Ezekbe a táblákba a tervező „velős mondásokat” ^[4] szándékozott tenni, de ezt elvetették. A táblákba a palota építésével kapcsolatos adatokat írták be.
• HAZAFIAK ALAPÍTOTTÁK MDCCCXXV.
• MŰKÖDNI KEZDETT MDCCCXXXI.
• NEMZETI RÉSZVÉT EMELTE MDCCCLX.
• HÁZA FELÉPÜLT MDCCCLXIV.

---