Csalódásom történetét már leírtam a kapcsolt lapon. Nem hittem volna, hogy megtörténhet.
Kulturális Örökség Napja, 2020, Belügyminisztérium (egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete), kihagyhatatlan ajánlat! Csak hát az utólagos regisztráció, 10 fős csoport-limit, az elmaradt kiértesítés, ne menjünk hiába – úgy több százan. Nem voltam a listán és egyéb részletek. Csekély vigasz, jó esetben jövőre lehet hasonló lehetőség, éppen csak nem biztos.
Fél óráig próbálkoztam, kérdeztem, vitatkoztam... és bámultam a bejáraton keresztül látható két oszlopot, mindegyik márvány borításába építve egy-egy domborművel.
Egyrészt tudtam, miért megyek, ezen túl bármi csak plusz lehet. Csalogattak is: a vonzó külső mellett csodás belső vár. Ezen kívül – éppen a külső kapcsán – olvastam, benn Margó Ede több alkotását helyezték el az építéskor.
"Díszudvarban: ... díszkút, kő, valamint Ipar, Keresk., Jog, Földműv. b. dm, Margó Ede" ^[1] és "A díszudvarban lévő bronz-plaquetteket és Mercur-kútat Margó Ede készítette." ^[2]
Ami a kutat illeti, korábban leveleztem az alkotó unokájával, aki úgy tudja, nincs meg. De őt sem engedték be, érdeklődött, ezt a választ kapta. Lehet, érdekes a Művészet folyóiratban megjelent cikk szerint a kút a bank dísztermébe készült (a kút terve a cikkben), a domborművek itt is a "díszudvar" elhelyezést kapták.
Kérdés, értelmezhető-e az általam látott csarnok díszudvarként? Az épület leírásának egy részlete szerint: "A díszudvar és főlépcső igen egyszerű architektúrában vannak tartva..." ^[2] Vagyis a díszudvar és a főlépcső kapcsolatban állnak, mint én is láttam (?)
A hosszan nézegetett domborművek kapcsolódhatnak. Így rászántam magam a kérdésre, megengedik-e, hogy legalább ezeket lefotózzam. Be nem engedtek, de ha az ajtóból tudom.... Ami sikerült, az van (és több bemozdult). És azonosítható, csodás lett volna, ha a további kettőt is elértem volna arról az egy pontról, ami a fotózáshoz adott volt.
Tehát, a "plaquetteket" legalább megőrizték. A fenti fejtegetésből következtetve a helyükön maradtak – legalábbis ez a kettő.
A felsorolt témák és a látottak alapján viszont nem volt könnyű kikövetkeztetni, ez a dombormű melyiket képviseli. Merkúr egyértelmű volt, de itt sem az istenség, sem a gazdasági ág nem adja magát egyértelműen. Az "elemzés" kizárta viszont az ipart, hiszen a korabeli ábrázolásoknál egész egyértelmű utalások láthatók a megjelenített tevékenység és eszközei ábrázolásával. Úgy gondolom, helyesen következtetek, ez a kép nem lehet a Jog ábrázolása, hiszen Justitiának is jól követhető attribútumai vannak, de itt ezek hiányoznak.
Az ábrázolás előlapján egy férfi laza pozícióban ül. Funkcióját, feladatát nem-igen találom, de egyértelmű, hogy párban áll részint a jobb oldalon, mögötte látható hölggyel, de ugyanúgy férfi-nő ábrázolás, mint a Kereskedelem megjelenítésénél, csak fordított felállásban. A "főszereplő" jobb kezében lévő növény az utalás, a másik kézben tartott tárgy – a finom kontyot viselő, derékig testét szabadon mutató hölgy is erre néz – számomra titokzatos. A nő szép és kecses. Ami a szemet megragadja a lepel, ami Ceres derekától indul és karján átívelve finom redőzéssel kanyarodik a férfi ölébe, mindkettejük szemérmét takarva.

---